László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Csicsay Alajos: A kisebbségi oktatás irányító és kiszolgáló hivatalok, intézmények
48 Csicsay Alajos 13. A magyarországi pedagógiai és más irányú szakmunkák behozatala ne korlátoztassék, hogy a magyar tanítóság anyanyelvén való ön- és továbbképzése lehetővé váljék. 14. Minden magyar többségű járásban, illetőleg több szomszédos járás összefogásával a felelős szervek haladéktalanul alkossák meg az 1919. évi 67. sz. törvényben előírt járási magyar közművelődési testületeket. 15. A magyar közkönyvtárak részére kizárólag magyar nyelvű, a magyar nemzeti érzést nem sértő, irodalmi értékű művek biztosítassanak. 16. Haladéktalanul szerveztessenek meg az 1920. évi 256. sz. törvény által előírt magyar járási ifjúsági gondozók magyar vezetés alatt. 17. Magyar rádió. 18. A nem állami tanítók és óvónők fizetésrendezése. 19. A kántori járandóság, mint a tanító megengedett mellékfoglalkozásából eredő jövedelme, ne számíttassék be a tanítói illetményekbe. 20. A nem állami tanítóság minden tekintetben ugyanolyan előnyökben részesüljön, mint az állami tanítóság. (Vasúti kedvezmény). 21. A tanítók gyennekei az összes közép-, szak- és főiskolában élvezzenek tandíj- és vizsgadíjkedvezményeket, a más szakmabeliek (pl. vasutasok) szokásos elsőbbségi jogán. 22. Hadifogoly tanítók kárpótlása. 23. Katonai szolgálati idő beszámítása. 24. Főiskolát végzett polgári iskolai tanárok tanulmányi idejének beszámítása. 25. Ismertessék el az állampolgárság mindazoknak a magyar tanítóknak és óvónőknek, akik 1918. október 28-tól a köztársaság területén laknak és jelenleg is működnek. 26. Külföldi utazás.” (Boros 2005, 77-78) A kárpátaljai magyar tanítók a fenti kívánságokhoz hasonlóan 24 pontban foglalták össze követeléseiket. Ám a csehszlovák állam politikai vezetőinek kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy a magyar tanítók követeléseit teljesítsék. Hogy mégis tegyenek valamit, 1938 augusztusában Osvald Lajos vágvecsei állami tanítót szlovenszkói magyar közművelődési referenssé nevezték ki. Ismerve a történelmi események felgyorsulását, Osvaldnak kevés lehetősége nyílt arra, hogy tegyen valamit a szlovákiai magyar oktatásügy jobbításának érdekében. Az érdekvédelmi szervezetek létrehozása és működése tehát indokolt és jogos volt. A SZÁMTE-n kívül az alábbi szakmai érdekvédelmi szervezetek és szakszervezetek működtek a magyar pedagógusok körében:- Haladó Magyar Tanítók Szövetsége- Szocialista Magyar Tanítók Szakszervezete- Katolikus Tanítók Egyesülete- Podkarpátszká-ruszi Általános Magyar Tanítóegyesület. Az első Csehszlovák Köztársaság első éveiben az ország egész területére vonatkozó háromlépcsős politikai közigazgatástól függetlenül hozták létre a tankerületeket, amelyek közvetlenül az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium fennhatósága alá tartoztak. A szlovákiai magyar iskolákat 22 tankerületbe sorolták be, amelyek élére szlovák vagy cseh nemzetiségű tanfelügyelőket neveztek ki. E tankerületek a következők voltak Az alábbi táblázat a Szerényi Ferdinánd szerkesztette, 1934- ben megjelent Csehszlovákiai Magyar Tanítók Almanachja alapján készült. (Csicsay 2002, 195-201):
