László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
42 Dolník Erzsébet az oktatásra szánt pénzügyi keretéből. Az egyházi iskola fenntartója és igazgatója köteles betartani a Szlovák Köztársaság törvényeit. A tantervet, tanmenetet és oktatási programot az SZK Oktatási Minisztériumával kell egyeztetni. Az általános műveltséget biztosító tantárgyak és szaktantárgyak tartalma azonos a hasonló típusú állami iskolák tantárgyainak tananyagával, ugyanakkor az állam nem követeli, hogy az egyházi iskola olyan oktatási programot valósítson meg, mely ellentétes az adott egyház nevelési-oktatási elveivel. A hittan egyike az alap- és középiskolákban a kötelezően választható tantárgyaknak; tartalma azonos az egyházi és állami iskolákban. A hittan oktatását a Szlovák Köztársaság törvényes előírásainak megfelelő pedagógusok végzik, de szükséges az illető egyház hivatalos hozzájárulása is. Az adott egyház hozzájárulása, illetve kölcsönös megegyezés szükséges az állam és az egyházi hatóságok részéről a tanfelügyelet, a pedagógusok képzése és továbbképzése, a tantervek és tankönyvek előállítása terén is. E szerződés értelmében a felsőoktatási intézményekben ún. pásztoráé iós központok működhetnek, melyek létrehozását az intézmény vezetésével kötött megállapodást követően az adott egyház biztosítja. Az egyházak javaslatot tehetnek teológiai karok létrehozására is, ezek működésének anyagi feltételeihez az állam is hozzájárul. 11. FELSŐOKTATÁS Az önálló Szlovákia az oktatásügy más területeihez hasonlóan több, a felsőoktatást érintő jogszabályt örökölt a Csehszlovák Köztársaság jogrendjéből (pl. aTt. 172/1990 sz. felsőoktatási törvény; a 282/1990 sz. kormányrendelet a művészeti irányzatú főiskolákról; a 422/1990 sz. kormányrendelet az akkreditációs bizottságokról stb.) Az SZK Nemzeti Tanácsa és az SZK Oktatási Minisztériuma 1998-ig lényegében csak kisebb módosításokat eszközölt ezekben a törvényekben, kormány- és miniszteri rendelet által. A törvényhozás 1998-tól többször foglalkozott a felsőoktatási intézményekkel. így került sor 1999-ben az első nem állami felsőoktatási intézmény létrehozását biztosító 286/1999 sz. törvény elfogadására (Trencséni Menedzserképző Főiskola). A következő évben alakult meg a Rózsehegyi Katolikus Egyetem (a 167/2000 sz. törvény értelmében). A Tt. 172/1990 sz. főiskolai törvény bizonyos módosítására 1999 novemberében került sor a 317/1999 sz. törvény elfogadásával. Megváltozott az egyetemi tanárok és a kari tanácsok jogköre, a törvény szabályozta a tudományos tanács összetételét, meghatározta a diáktanács fogalmát és a működését biztosító finanszírozást stb. Fontos része a törvénynek a 19. § 9. bekezdése, mely kimondja, hogy a szlovák állampolgárok számára a meghatározott ideig tartó főiskolai oktatás az állami felsőoktatási intézményekben ingyenes. Külföldi diákok számára az állami egyetemek csak akkor biztosítják az ingyenes oktatást, ha erre Szlovákiát nemzetközi szerződés vagy törvény kötelezi. A hallgatók tanulmányaik egy részét más egyetemi karon vagy külföldön is végezhetik. Az 1998-ban megalakult kormány programjának egyik legfontosabb célja egy európai léptékű új felsőoktatási törvény kidolgozása volt. Az új felsőoktatási törvény alapját az SZK Kormánya által 2000-ben elfogadott dokumentum, a szlovákiai felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó távlati koncepció alkotta. A tervezet társadalmi vitáját követően hagyta jóvá a parlament a 131/2002 sz. felsőoktatási törvényt, mely több módosítás és kiegészítés után máig érvényes. A társadalmi vitára bocsátott felsőoktatási törvény tervezete rendkívül sok problémát hozott felszínre, s megosztotta az egyetemi közösségeket. A törvényalkotók igyekeztek figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat, az ún. Bolognai Deklaráció alapelveit, a kreditrendszert, a finanszírozás gazdaságosabb módozatait. Különösen fontos szerepet kapott az akkreditációs bizottság, módosult az egyetem és az egyetemi karok jogviszonya. A törvény lehetőséget teremtett az egyetemek mellett nem egyetemi jellegű felsőoktatási
