László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
40 Dolník Erzsébet célokra fordíthatják, az egyéb pénzügyi támogatásból biztosíthatják az oktatás és nevelés minőségének javítására irányuló feladatokat. Az állami költségvetésből származó pénzösszeget az oktatási minisztériumnak erre a célra meghatározott keretéből az illetékes kerületi tanügyi hivatal közvetítésével kapja meg a fenntartó. Az oktatási-nevelési folyamat biztosításán túl az oktatási minisztérium ebből a keretből merít az egyes fejlesztési programok, a diákversenyek, tankönyvkiadás anyagi fedezésére is. A törvény legérzékenyebb és legtöbb vitát kiváltó alapelve a diáklétszámtól és néhány más tényezőtől függő ún. normatív finanszírozás. Az iskolának egy évre szóló normatív támogatását a diákok száma és az egy diákra érvényes normatív pénzösszeg határozza meg, mely két részre tagolódik, a bérnormatívára és a működési normatívára. A pénzösszeg nagysága függ az iskola típusától, a személyi feltételektől, a tanulmányi szak igényességétől, az oktatási formától, a tanítási nyelvtől, a klimatikus viszonyoktól stb. Mivel az új finanszírozási forma évről évre új problémákat hozott a felszínre, így a költségvetésből származó normatív hozzájárulás minduntalan változik. Az állami költségvetésből az oktatási minisztérium, esetenként a pénzügyminisztérium rendkívüli hozzájárulást is megítélhet az egyes intézményeknek pl. bizonyos fejlesztési programok megvalósítására, épületek rekonstrukciójára, az iskola eszköztárának korszerűsítésére. Hasonló elvek alapján önálló cikkelyekben tárgyalja a törvény az állami, egyházi és magánfenntartású oktatási intézmények, valamint a művészeti iskolák normatív finanszírozását. A törvény életbelépése után három évre szóló átmeneti szabályozást tartalmaz, hogy elkerülje az új finanszírozási rendszerre való átmenet okozta nagyobb problémákat. 10. EGYHÁZI ISKOLÁK SZLOVÁKIÁBAN 10.1. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 536/1990. sz. rendelete (1990. október 30.) az egyházi iskolák létrehozásáról és működéséről Az egyházi iskolák évszázadokon át pótolhatatlan szerepet töltöttek be a Kárpát-medence országaiban. Mind a katolikus, mind a protestáns iskolák nagy feladatot vállaltak a népoktatásban, valamint a középfokú - gimnáziumi oktatásban. Csehszlovákiában ezek működését - az állami magyar iskolákkal együtt - 1945 tavaszán tiltották be. Az 1948 után hatalomra jutott kommunista párt nem tette lehetővé az egyházi iskolák létrehozását. Erre csak az 1989-es rendszerváltás után kerülhetett sor. A módosított oktatási törvény adta keretek között a fenti rendelet szabályozza az egyházi iskolák és oktatási intézmények létrehozására vonatkozó feltételeket. Ennek értelmében létrehozható egyházi alapiskola, középiskola, szakmunkásképző iskola, gyakorlati képzést biztositó intézmény, valamint speciális képzést biztosító iskola. Az egyházak által fenntartott iskolák részét képezik az oktatási minisztérium által meghatározott iskolai hálózatnak. Az egyházi iskola létrehozására tett javaslatot október 31-ig terjeszti az oktatási vagy egészségügyi minisztérium elé a fenntartó feladatait ellátó egyházi szerv. Az iskola létrehozására tett javaslattal biztosítani kell a működéshez szükséges feltételeket, ezért tartalmaznia kell a következő adatokat:- a fenntartó megnevezését;- az iskola típusát, megnevezését;- a tantermek számát, oktatástechnikai felszereltségét, az oktatók számát és szakját, az osztálylétszámokat;- a tisztiorvos szakvéleményét az épületről;- a szakközépiskolák, szakmunkásképzők esetében a tanítandó szakirányokat, szakokat;- az egyes tantárgyak tantervét, az óraszámot stb. Az iskola megszűnése esetén a megszüntetés okán kívül ismertetni kell azt is, milyen módon biztosítják a diákok további oktatását az adott szakon belül. Az egyházi iskolák tantervét és tanmenetét a fenntartó hagyja jóvá az oktatási vagy egész
