László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
Jogsértő intézkedések a harmadik Mečiar-kormány idején 35- mivel a magyar ajkú gyermekek többnyire szlovák, illetve vegyes nyelvi környezetben élnek, az iskolának kellene elsősorban az anyanyelv fejlesztését szolgálnia; ez a tervezet ezzel ellentétben (szinte kizárólag) a fetisizált államnyelv elsajátítását tűzi ki célul;- a bevált kétnyelvű programok szerint a pedagógusnak is kétnyelvűnek kell lennie, ez a tervezet szlovák anyanyelvű (nemzetiségű) pedagógusokkal számolt;- a kétnyelvű iskola helyrehozhatatlan károkat okozna a magyar gyennekek öntudatában, lelkivilágában, személyiségében; mindenütt, ahol bevezették az ilyenfajta kétnyelvű oktatást, ez a kisebbség iskoláinak megszűnését, a nemzeti öntudat meggyengülését, végeredményben a kisebbség asszimilációját eredményezte (lásd: szlovákiai rutének és ukránok, a Szovjetunió számos nemzeti kisebbsége);- a tervezet egyértelműen csorbítja a gyermekek és a szülők nemzetközi dokumentumokban rögzített jogait. 7. JOGSÉRTŐ INTÉZKEDÉSEK A HARMADIK MEČIAR-KORMÁNY IDEJÉN 7.1. Az oktatási minisztérium magyarellenes lépései Az 1994-ben hatalomra jutott harmadik Mečiar-kormányban az ennek létrejöttét biztosító politikai alku eredményeképp a Szlovák Nemzeti Párt kezébe került a kulturális és oktatási tárca, mely tevékenységének alapvető célja a magyar kulturális intézmények ellehetetlenítése és a magyar tannyelvű iskolahálózat szétrombolása volt. Az Eva Slavkovská (SNS) vezette oktatási tárca által kidolgozott törvények és rendeletek közül számunkra legsérelmesebbek voltak:- A Tt. 542/1990. számú, az oktatásügyi államigazgatásáról szóló törvény módosítása;- A tárca által kidolgozott pedagógiaiszervezési rendelkezések, melyben a nyelvtörvényre hivatkozva elrendeli, hogy az ún. pedagógiai dokumentációt kizárólag államnyelven szabad vezetni, illetve megtiltja a két nyelven kitöltött bizonyítványok kiadását;- Az alap- és középiskolákról szóló ún. iskolai (közoktatási) törvény módosítása, mely ugyan az 57a) cikkely értelmében lehetővé teszi a magán- és egyházi iskolák létrehozását, de ugyanakkor az oktatási minisztérium minden eszközzel gátolta a magyar nem állami iskolák megalapítását;- Az SZK Oktatási Minisztériumának a pedagógusok szakmai és pedagógiai alkalmasságáról szóló 222/1993-as számú rendeletének módosítása eredményeképp a magyar iskolákban mind több szlovák anyanyelvű, magyarul rosszul beszélő pedagógus került, t.i. nem volt kötelező a magyar iskolák oktatási nyelvéből vizsgát tenni;- Az SZK Oktatási Minisztériuma 1996. április 10-i rendelete a középiskolai felvételi vizsgákról, mely hátrányos helyzetbe hozta a magyar tannyelvű alapiskolák diákjait; a rendelet értelmében kötelező lett felvételi vizsgát tenni szlovák nyelvből és irodalomból, valamint más szaktantárgyakból, a másik felvételi tantárgyról (magyar nyelv vagy matematika) a pedagógiai tanáccsal történt megvitatás után az igazgató döntött.- Az áttérés a kötelező kilencéves alapiskolai oktatásra az 1997/98-as tanévben kezdődött. Ez a szlovákiai oktatási rendelet látszólag egységesen érintő intézkedés is rejtett lehetőséget a magyar iskolák leépítésére. Az áttérés fokozatosan valósult meg (az első évben a diákok 33,3%-a, a következőben 66,6%-a, a transzformáció utolsó évében, a 2000/2001-es tanévben már minden tanuló csak a kilencedik évfolyam befejezése után léphetett középiskolába), így a kisebb tanulólétszámú magyar középiskolákban fokozottabban jelentkezett az osztályok hiánya.
