László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Ádám Zita: Pedagógus-továbbképzések 1992 - 2006
226 Ádám Zita munka szervezésére, az iskolavezetés új elveire, szempontjaira és összetevőire. Délutánonként a deáki alapiskola tantermeiben tantárgyi szekciók keretében folyt a továbbképzés. A képzéseknek „csak” tantárgyi jellegük volt, az összetartó tematika még nem jellemezte a programokat, a tartalom átadásának formájában az előadás dominált. Ezért is voltak az egyes képzések „átjárhatóak”, így a résztvevők kedvükre „csemegézhettek” az egyes előadásokból. A résztvevők száma is váltakozott azáltal, mely témákat vagy előadókat részesítették előnyben a pedagógusok. A második Deáki Nyári Egyetem időpontja 1993. július 11-17. volt. A 180 résztvevő a következő szakcsoportokban képezte tovább magát: fizika, alapiskola alsó tagozat, ének-zene, magyar irodalom, iskolavezetés, történelem, óvodapedagógia. A szervezők az egyes szakmai programok összeállítására hazai gyakorló pedagógusokat kértek fel. A délelőtti plenáris előadások témáit és előadóit azért is érdemes felsorolni, mert az elkövetkező évtizedben a szakmai továbbképzések történetének visszavisszajáró vendégelőadói. íme:- Etikai kérdések a pedagógiában - Mayer Zoltán, Győr; — A pedagógus iskolai tevékenysége - Petrikás Árpád, Debrecen, KLTE- Társadalom és iskola ma - Mojzes Katalin, Debrecen, KLTE — Tehetséggondozás az iskolában - Sass Attiláné, Debrecen, KFRTF — Tanulmányi eredménymérés - Medvegy Tilda, Győr, MPI- Az óvodából az iskolába való átmenet problémái - Tóth Mariann, Sopron, OF- Pedagógiai program - Ferenczi István -Nyírmada, Ál — Irányítás és önirányítás a nevelőmunkában - Sass Attila, Debrecen, KLTE — Relaxációs gyakorlatok - Csehi Ágota, Komárom- A tanár személyisége - Mayer Zoltán, Győr Pedagógiai szolgáltatás - Annási Ferenc, Győr, MPI. A harmadik Deáki Nyári Egyetem 1994. július 10-16. között zajlott. A délelőtti órákban a deáki kultúrházban plenáris előadások hangzottak el az iskolafejlesztésről, délután az alapiskola és az óvoda tantermeiben tíz tantárgyi szekcióban folyt a továbbképzés. A plenáris előadások „Mi a műveltség a XX. század fordulóján” és a „VI. Nevelésügyi Kongresszus” témákat érintették. Az előadó Petrikás Árpád, a debreceni KLTE Neveléstudományi Tanszék tanszékvezetője volt. A szakcsoportok nem egységes koncepció köré szerveződtek, így az egyes előadások átjárhatóak voltak. Az óvodapedagógiai szakcsoport 40-45 résztvevője a népzene, néphagyományőrzés, gyermekjátékok helye az óvodában témákat járta körül. Az előadók a soproni Óvóképző Főiskola tanárai voltak, de Ágh Tibor népzenekutató is előadója volt a szakcsoportnak. A tanítók szakcsoportjában a 60 résztvevő a következő témákkal foglalkozott: néprajz, Freinet-módszer, stíluselemzés, etika, a szövegelemzés alapjai, az anyanyelv tanításának módszerei, műelemzés, kézszorobán. Az előadók a nyitrai Pedagógiai Főiskola, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola tanárai, illetve Deák László és Deák Lászlóné, a nádszegi alapiskola (a Freinet-módszer alkalmazói) pedagógusai voltak. Az iskolavezetés szakcsoportjában (20 résztvevő) az előadók között találjuk Petrikás Árpádot, Sass Attilát, Mojzesné Székely Katalint a debreceni KLTE tanárait, valamint Páldi Jánost, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium nyugalmazott igazgatóját. A témák között szerepeltek: személyiségrendszer; irányítás - önirányítás - autonómia az iskolában; az ifjúsági szubkultúrák jellemzői és az iskolai szocializáció; a nevelés céljai és feladatai; csoportlélektan; munkamegosztás a vezetésben; a belső ellenőrzés rendszerének kiépítése; diagnosztikus értékelés. A képzőművészek szakcsoportját 17 résztvevő alkotta. Témáik: bábkészítés, játék és alkotás, a néprajz tanítása az iskolában; tűzzománc; grafikai technikák; agyagozás. Az előadók sorában: Barsi Em, Márta Magdolna, Baranyai Anita Győrből; Biró Ágnes, Plichta Éva Vágsellyéről; Szanyi Mária Galántáról voltak.
