László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
20 Csicsay Alajos-Dolník Erzsébet tályba. Rendeletileg fog megállapíttatni, hogy ezen törvény Szlovenszkón mikor lép életbe.” Ezt a jelentős oktatáspolitikai jogszabályt a magyarok által lakott területen soha nem léptették életbe. Az 1918-ban kinevezett parlament nemcsak a csehszlovák kormány tagjait nevezte ki, hanem a kormány alárendeltjeként működő Szlovák Teljhatalmú Minisztériumot is, amelynek egyetlen minisztere Vavro Šrobár lett. Az oktatásügy irányítása a prágai Iskolaügyi és Nemzetmüvelődései Minisztérium feladata volt, viszont a szlovák minisztériumban létrehozták a pozsonyi Iskolaügyi Referátust, amelynek referensévé, azaz szakelőadójává Anton Štefáneket nevezték ki. Fő feladatként ő hajtotta végre a szlovákiai oktatásügy „magyartalanítását”. 1.3. Az ideiglenes és helyettesítő állami középiskolai tanárok Fizetéséről szóló Tt. 275/1919. sz. törvény (a Tt. 541/1919. sz. törvény módosítása) - 1919. április 1. A nevezett törvény meghatározza az ideiglenes és helyettesítő középiskolai tanár fogalmát, miszerint ideiglenes tanárnak tekinthetők azok a középiskolai és kereskedelmi iskolai ideiglenes tanárok, akik eredményes tanári vizsgát tettek. A törvény e tekintetben nem tesz különbséget a női és férfi tanárok között. Hasonlóképp - nemre való tekintet nélkül - helyettesítő tanárként határozza meg azokat a középiskolai pedagógusjelölteket, akiknek meghatározott időre lehetővé tették, hogy középiskolában, illetve kereskedelmi iskolában taníthassanak. A törvény rendkívül szigorúan szabályozza a helyettesítő és ideiglenes középiskolai tanárok fizetését. A fizetés nagyságát meghatározó szolgálati időbe pl. annyival kevesebb évet számít be, amennyivel rövidebb volt a pedagógus felsőfokú tanulmányi ideje. A magasabb bérosztályba csak azok a tanárok léphettek, akik a kvalifikációs vizsgán a „kevésbé elégséges” vagy „elégtelen” eredménynél jobbat értek el. A Csehszlovák Köztársaság első tizenöt esztendejében tíz oktatási miniszter váltotta egymást, s szinte mindegyik megbízatási ideje alatt születtek oktatásügyi törvények vagy törvényerejű rendeletek. Az első miniszter Gustáv Habrman újságíró-politikus 1918. november 14-től 1920. szeptember 15-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az ő ellenjegyzésével jelent meg az 1919. április 3-án kelt, fent említett 189/1919. sz. törvény, amely az elemi és magániskolák szervezésére vonatkozott. Érdekessége, hogy a már idézett iskolaalapításra és anyanyelvi oktatásra vonatkozó l.§-a a kihirdetés napjától csak a történelmi országrészekre vonatkozott, Szlovákiára külön miniszteri rendelet terjesztette ki később. 1919. augusztus 29-én adta ki Habrman az elemi és a polgári iskolákban az állampolgári ismeretek kötelező tanítására vonatkozó rendeletét, azzal a céllal, hogy a demokráciában feltétlenül szükséges, hogy az állampolgárok ismerjék az államelméletnek erkölcsi, szociális és gazdasági alapjait, az államélet szervezetét, a polgári jogokat és kötelességeket, a modem társadalmi mozgalmakat, amelyek a további társadalmi fejlődésnek az alapjai és biztosítékai. A miniszter figyelme arra is kiterjedt, hogy a magyarok esetében különbséget kell tenni az „uher” és a „magyar” fogalmak között. Szerinte az „uher” politikai fogalom, a magyar viszont etnográfiai. 1.4. A tanítók áthelyezésének lehetősége A Csehszlovákiában létező magyar iskolák számára veszélyt jelentett a Tt. 605/1919. számú törvény, mely meghatározta azokat a feltételeket, melyek lehetővé tették, hogy az általános és polgári iskolák tanítóit ideiglenesen a Csehszlovák Köztársaság bánnely szolgálati helyére, vagyis bármely iskolába át lehetett helyezni. A törvény szabályozta az áthelyezéssel kapcsolatos jogokat és kötelességeket, többek között kitért arra is, hogy a tanító állandó munkahelyét fenn kell tartani, s ha a törvény életbe lépése után hat évvel kéri, vissza kell őt helyezni. A törvény azokra is vonatkozott, akiket Szlovákiába helyeztek át mindaddig, míg ott a pedagógusok jogi helyzete nem rendeződik. A