László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Simon Attila: Az iskolák védelméért folytatott küzdelem 1994 - 1998
194 Simon Attila 1995/96-os iskolai év a továbbiakban már nagyobb konfliktusok nélkül folyt tovább,158 amiben feltehetően a nemzetközi szervezeteknek a szlovákiai magyar oktatásügy iránti figyelme is közrejátszhatott, hiszen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi ügyekkel foglalkozó főbiztosa, Max van der Stoel ebben az időszakban több ízben is járt Szlovákiában, s fokozott érdeklődést mutatott a téma iránt. A hatalom és a magyar iskolák közötti viszály újból 1997 elején, a közelgő félévi bizonyítványosztás kapcsán tört a felszínre. Január közepén ugyanis a minisztérium utasítására a járási tanügyi hivatalok körlevelet postáztak a magyar iskolák igazgatóinak, amelyben az államnyelvről szóló törvényre159 hivatkozva betiltották a kétnyelvű bizonyítványok kiadását. A hivatkozás alapját az képezte, hogy az 1995. évi 270. számú ún. nyelvtörvény 4. paragrafusának 3. pontja kimondta, hogy az iskolákban „a teljes pedagógiai dokumentáció vezetése államnyelven történik.” A kétnyelvű bizonyítványok kiadásának megtiltása azonban nemcsak a szlovákiai magyar oktatás tradícióival volt ellentétes, de törvényi megindoklása is kétségbe vonható volt, hiszen ugyanennek a törvény 1. paragrafusának a 4. fejezete kimondta, hogy a ,jelen törvény nem szabályozza a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvének használatát.”160 Az ún. bizonyítványügy ezt követően szinte napok alatt a médiák címoldalára került, s gyakorlatilag a Mečiar-kormány bukásáig állandó feszültségek és botrányok forrása maradt. Az egynyelvű bizonyítványok ellen azonnal tiltakozás indult, de mint László Béla is megjegyzi,161 az összefogás ezúttal korántsem volt olyan sikeres, mint az alternatív oktatás kap csán. A komáromi járás alapiskoláinak nagy ré szében kétnyelvű bizonyítványokat kaptak a di ákok, az érsekújvári járás iskoláinak többségé ben és az ettől keletebbre fekvő területeken vi szont általában szlovák nyelvűt. Somorján éi más városokban szülői tiltakozó akciókat szerveztek, s több helyen úgy döntöttek a szülők hogy gyerekeik nem veszik át az egynyelvű bizonyítványokat. A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége amelynek megalakulását épp a magyar iskolák elleni támadások tették szükségessé, pedig országos tiltakozó petíciót adott be.162 A tiltakozás szükségességét nem csupán a bizonyítványok ügye váltotta ki, hanem az is. hogy a minisztérium ismételten az alternatív oktatás bevezetését előirányzó törvénytervezet benyújtására készült. A Szlovák Nemzeti Párt elképzelései a korábbitól eltérően ezúttal nem a természettudományi tantárgyak, hanem az etnikai identitás szempontjából sokkal érzékenyebb történelem és földrajz oktatását kívánták szlovák nyelvűre változtatni. Sőt a minisztérium már konkrét lépéseket is tett ebben az ügyben, és 1997. március 12-én Ondrej Nemčok oktatási államtitkár körlevélben utasította a területi oktatási szerveket ennek előkészítésére. A tervezet és a minisztérium lépései petíciók és tiltakozások újabb hullámát indították el. Többek között a történelem oktatási nyelve megváltoztatásának szándéka váltotta ki a Szlovákiai Magyar Történelemtanárok Társulásának163 létrejöttét, amely első nyilatkozatában élesen tiltakozott az alternatív oktatás bevezetése ellen. Az oktatásügyi minisztérium részéről a magyar nyelvű oktatást érő támadások elleni véde-158 A konfliktus nélküliséget ezúttal idézőjelben kell értenünk, hiszen 1996. júniusában újabb két igazgató került leváltásra: Fekete Márta komáromi óvodaigazgató és Bodon Jenő a rimaszombati magyar lapiskola igazgatója. 159 Az 1995. november 15-én elfogadott 270. számú törvényről van szó. 160 Bővebben László Béla: A magyar oktatásügy. In: Fazekas Józscf-Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában (1989-2004). 1. köt. Fórum Kisebbségkutató Intézct-Lilium Aurum Könyvkiadó, Somorja-Dunaszcrdahcly, 2004. 199. p. 161 Uo. 199. 162 Új Szó, 1997. február 4. 163 A társulás alakuló ülésére 1997 áprilisában került sor Dunaszcrdahclycn.
