László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Simon Attila: Az iskolák védelméért folytatott küzdelem 1994 - 1998
192 Simon Attila február 27-én elrendelte, hogy a szakmunkásképző iskola magyar osztályaiban március elsejétől szlovák nyelven folytassák a szaktantárgyak, a gyakorlati ismeretek és a természettudományi tantárgyak oktatását. Az igazgató önkényes intézkedése kiváltotta nemcsak a szülők, de a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és az egész szlovákiai magyar közvéleménynek tiltakozását is. Ennek hatására az igazgató a március 8-án a dunaszerdahelyi művelődési házban megtartott összülőértekezleten nyilvánosan visszavonta rendeletét.147 A Šimek-féle konfliktus eliilését követően néhány héttel újabb - a hatalom részéről feltehetően szándékosan kiprovokált - botrány került a szlovákiai médiák figyelmének középpontjába. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által március 31-én Rozsnyón szervezett Czabán Samu országos pedagógustalálkozón megjelent az oktatási minisztérium nemzetiségileg vegyesen lakott területeket felügyelő főosztályának vezetője, Lýdia Benčová. Azonnal felszólította a találkozó résztvevőit, hogy szlovák nyelven folytassák tanácskozásukat. Miután az SZMPSZ elnöke közölte vele, hogy a tanácskozás nyelve magyar, ám hajlandóak számára tolmácsot biztosítani, Benčová sietve elhagyta a tanácskozás helyszínét. Az esetből országos botrány lett, a minisztérium pedig rögtön megtorolta a rajta esett vélt sérelmet: a rozsnyói járási tanügyi hivatal vezetője április 3-án leváltotta tisztségéből a rozsnyói magyar alapiskola igazgatóját, Tóth Sándort, aki a Czabán Samu-napok egyik szervezője volt.148 A rozsnyói magyar szülők között nagy felháborodást váltott ki Tóth Sándor igazgató leváltása, s már április 4-én több száz fős tiltakozó demonstrációt tartottak a városban. A dunaszerdahelyi és rozsnyói eset, valamint az alternatív oktatás bevezetésének fenyegető réme önvédelmi mozgalmat váltott ki a szlovákiai magyarok között, amelynek élére az SZMPSZ állt. A mozgalom mögé a magyar politikai pártok és a társadalom széles rétegei is felsorakoztak. Az SZMPSZ és a szlovák kormány nemzeti szempontból elfogult kultúrpolitikája miatt nehéz helyzetbe került Csemadok szervezte meg azt a nagygyűlést, amelyre április 22-én került sor Komáromban. A nagygyűlésen részt vevő több ezres tömeg határozott hangú állásfoglalást fogadott el a szlovákiai magyar oktatásügyben kialakult helyzettel kapcsolatban. Ebben többek között felszólították a kormányzatot, hogy hagyjon fel az alternatív oktatás bevezetésének tervével, helyezze vissza státuszába a politikai okokból elbocsátott magyar pedagógusokat és kultúrmunkásokat, ismerje el a komáromi és a királyhelmeci városi egyetemeken folyó oktatást, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán pedig hozzon létre önálló magyar kart.149 Az oktatási tárca rendkívül idegesen reagált a komáromi követelésekre, s a párbeszéd helyett az SZMPSZ-t támadta,150 május 19-én pedig leváltotta az egyetlen magyar tanügyi hivatalvezetőt, Hecht Annát.151 Az oktatási minisztérium 1995. június 12- én a szlovákiai magyar közvélemény egyre határozottabb tiltakozása ellenére jóváhagyta a kétnyelvű oktatás koncepciójáról szóló tervezetet, amely szerint a magyar tannyelvű iskolákon a szülök önkéntes döntése alapján bizonyos tantárgyakat szlovák nyelven fognak oktatni. A minisztérium döntését követő napokban az egyes járási tanügyi hivatalok behívták a magyar iskolák igazgatóit. Arra utasították őket, hogy szülői értekezleteket hívjanak össze, 147 Miroslav Šimek ós az igazgatása alatt álló iskola tantestület, valamint a magyar diákok szülei közötti feszültség a rendelet visszavonást követően sem szűnt meg, s a Mcčiar-kormány bukásáig szinte folyamatosak voltak az ellentétek közöttük. 148 Tóth Sándorral egy időben felmondást kapott Erika Jančovičová, a Járási Módszertani Központ igazgatója, aki a Czabán-napok megrendezésének engedélyét aláírta, két nappal később pedig a rozsnyói Járási Tanügyi Hivatal munkatársát, Árvay Istvánnét is elbocsátották állásából. 149 Új Szó, 1995. április 24. 150 Új Szó, 1995. április 27. 151 Új Szó, 1995. május 20.
