László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
A szlovákiai magyar pedagógusképzés és felsőoktatási intézmények
188 Sidó Zoltán A tíz év folyamán a legkiegyensúlyozottabb érdeklődés a tanítóképzés (minimum 136, maximum 171), a legkevésbé kiegyensúlyozott a kertészmémöki képzés (90, 171) iránt nyilvánult meg. A hallgatók eredményessége is változó képet ad. Megállapítható, hogy (általában) a legnagyobb arányú lemorzsolódás az első évfolyam végén tapasztalható. Ebből a szempontból a legkirívóbb eset a kertészmémöki képzésben volt az 1995/1996-os akadémiai évben, amikor az első évfolyam hallgatóinak mindössze 44,6%-a fejezte be sikeresen a tanévet. Ha az első évfolyam hallgatóinak létszámát összevetjük a végző évfolyam létszámával, a legeredményesebb, illetve a legeredménytelenebb tanulmányi ciklusok a következők: a győri hallgatók esetében ez 80% (1992-1996), illetve 58,8% (1996- 2000, 1997-2001), a soproni hallgatók esetében 100% (1994-1997), illetve 65,7% (1993- 1996), a kecskemétiek esetében pedig 82,3% (1996-2000), illetve 33,8% (1995-1999) volt .141 5.5.2. Szakképesítés, honosítás, utóképzés A győri tanítóképző főiskola 1992—1997-ig a szlovákiai előírásokkal összhangban módosított komáromi képzési programja, valamint az 1989-es csehszlovák-magyar ekvivalencia egyezmény alapján megfelelő szintű tanítói képesítést adott .142 Ezzel némileg pótolni lehetett (volna) a nyolcvanas évek elején adminisztratív intézkedésekkel előidézett „nyitrai” tanítóhiányt, ami szöges ellentétben állt a hatalmi szándékkal. Amikor a győri főiskola első végzett növendékei (1996) a minisztérium Tt. 141/91 sz. rendeletére hivatkozva oklevelük és szakképesítésük elismerését kérvényezték, a hivatal „oklevelük honosítható” megjegyzéssel a honosítási kérvényeket a Nyitrai Pedagógiai Főiskolára továbbította. Peter Liba rektor - nem véletlenül - kivárta a felsőoktatási törvény módosítását, s csak azután, hat hónapos késedelemmel íratta meg a választ: ,,/) magyarországi tanítóképző főiskolák négyéves képzése a mi baccalaureatus-képzésünknek felel meg. A szlovákiai törvények magiszteri képzést írnak elő a tanítók számára,143 Ezért magyarországi tanulmányaikat további vizsgákkal kell kiegészíteniük. " Az úgyszintén 1996 júniusában végzett saját nevelésű főiskolai hallgatók számára a rektor nem írt elő utóképzést. Miután sem a célirányos parlamenti interpellációk, sem az 1995. április 22-i országos tiltakozó nagygyűlés144 utáni ügyészi vizsgálat nem hozta meg a várt eredményt, a mečiari hatalom, személy szerint a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt alelnökéből oktatási miniszterré előléptetett Éva Slavkovská törvénymódosítással kívánta elérni a kihelyezett konzultációs központok betiltását. Az 1996. november 26-án közzétett Tt. 324/1996 sz. törvénymódosítás, a magyarországi tanítóképzést túllicitálva, egyetemi szint-141 A hallgatók létszámát a akadémiai év eleji adattal jelöltük. A végző évfolyam hallgatóinak létszáma nem azonos a diplomát szerző hallgatók létszámával. Pl. az 1999/2000-cs akadémiai évben a kecskeméti kar 28 negyedéves hallgatója közül júniusban mindössze 26-an szereztek diplomát. Az egyes évfolyamok hallgatóinak létszáma magába foglalja az évismétlő, illetve évhalasztó hallgatókat is. 142 „Az előző kormányzat alatt a nálunk (megj.: Győrött) levelező vagy nappali tagozaton diplomát szerzettek esetében semmi gond nem volt ..., teljes értékűnek fogadták cl az általunk kiadott oklevelet, honosításra nem volt szükség.“ Vö. Szabó Tibor: Magyar tanítóképzés Révkomáromban. In: Pedagógusképzés, Közművelődési Minisztérium, Budapest, 1. sz., 1998, 91. p. 143 A magiszteri képzettséget előíró törvény csak 1997 januárjától, tehát a kérvények benyújtása után hat hónappal lépett hatályba. 144 A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Cscmadok országos vezetése az anyanyelvű oktatás védelmében tiltakozó országos nagygyűlést szervezett a komáromi sportcsarnokban, melyre meghívta Michal Kováč köztársasági elnököt, a szlovák parlament és kormány elnökét, a Pozsonyban akkreditált nagyköveteket, valamint Dániel Tarschyst, az ET főtitkárát. A nagygyűlést követően a Slovenská Republika című napilapban sorra jelentek meg a hatalom képviselői által irt vádaskodó cikkek, majd a szeptember 5-i polgári engedetlenséget követően — a köztársaság felforgatása vádjával - ügyészi eljárás indult az SZMPSZ elnöke, a Komáromi Városi Egyetem igazgatója ellen. A nagygyűlés anyagát lásd Sidó-Tarics: Az anyanyelvi művelődésnek nincs alternatívája. Szinnyci Kiadó, Komárom, 1995.
