László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
A szlovákiai magyar pedagógusképzés és felsőoktatási intézmények
A Komáromi Városi Egyetem 183 51 év feletti korcsoportba tartozók szlovákiai részaránya csupán 8,5%-ot tett ki, a magyar iskolákban ez 39,8% volt. A magyar pedagógusok többségét (az alapiskolák tanítóinak 100%át, a tanárok több mint 80%-át) képző nyitrai tanító- és tanárképző főiskola (mára Konstantin Egyetem) sem szakpárosításaival, sem az akkor felvett pedagógus-jelöltek számával, sem pedig a képzés, illetve a vizsgáztatás nyelvével nem elégítette ki nemzetrészünk jogos elvárását. Ezek a tények, továbbá az oktatási miniszterrel, illetve a főiskola rektorával való tárgyalásaink 1990-1991-ben nem hoztak kielégítő eredményt, s a nyitrai Nemzetiségi Kultúrák Kara megalakítására tett tétova kísérlet is - ha megvalósul - csupán látszatra jelentett volna megoldást, azonnali és határozott cselekvést követelt. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, személy szerint dr. Pukkai László akkori elnök egyedi megoldáshoz folyamodott: magyarországi felsőoktatási intézmények által szorgalmazta a pedagógusképzés biztosítását. S nem Magyarországon, hanem Szlovákiában. Pukkai László sokrétű szervezői tevékenysége, valamint dr. Kálmán Attila oktatási államtitkárral és dr. Töttössy Istvánné főosztályvezetővel 1991 októberében történt megállapodása eredményeként 1992 tavaszán már körvonalazódott a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola kassai konzultációs központjának, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola és a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola, valamint a gadóci Mezőgazdasági Középiskola által szorgalmazott Élelmiszeripari és Kertészeti Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara komáromi konzultációs központjának megalakítási lehetősége. Amíg Kassán dr. Hlavács Mária igazgató-helyettes irányításával a Gépipari Középiskola vállalta fel a szervezési teendőket, addig Komárom polgármestere úgy vélte, ehhez egy oktatási intézmény létrehozása szükséges .1-14 Az intézmény- 134 alapítás jogi feltételeinek kimunkálására Pásztor István komáromi polgármester dr. Szabó Rezsőt kérte fel, ismerve a nevezett 1968-69- es tapasztalatait. Szabó Rezső, mint a Csemadok akkori főtitkára, a szlovákiai magyarság képviseletében aktív részese volt a nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozásának, s mint a szlovák reformparlament alelnöke jártas volt a törvényalkotásban. Szakmai ismeretei, s nem utolsó sorban hasznos személyes kapcsolatai alapján a felkérés jónak bizonyult. Saját helyiségek, legalapvetőbb felszerelés nélkül, de bejegyzett intézményként végül is megalakult a Komáromi Városi Egyetem. Szabó Rezső pozsonyi állandó lakhelye (és egyéb pozsonyi munkafeladatai) nem tették lehetővé azt, hogy közvetlenül irányítsa és biztosítsa a kihelyezett konzultációs központokon folyó oktatást. Jó döntésnek bizonyult, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1992. március 28-án ülésező II. Országos Közgyűlése döntésével összhangban ezzel a feladattal két oktatási szakembert, a Járási Metodikai Központ óvodapedagógiai munkatársát, Švec Ilonát és a gadóci Mezőgazdasági Középiskola igazgató-helyettesét dr. Klokner Lórándot bízta meg. A konzultációs központok tényleges tevékenysége az ő szakmai és szervezői rátermettségükön múlott: Švec Ilona a soproni és a győri főiskola, Klokner Lóránd pedig a kecskeméti főiskolai kar képzése feltételeit biztosította igaz helytállással. 5.3. Járatlan úton Komárom város a sikertelen egyetemalapítást követően sem adta fel nemzetrészt megsegítő eltökéltségét. A városi önkonnányzat a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990 sz. törvénye 4. §a 3. bekezdésének „j“ szakasza alapján önkormányzati oktatási intézményt hozott létre 1992. június 16-i, 273. számú határozatával. Az alapí134 Dunaszcrdahclycn Öllös Árpád polgármester kezdeményezésére 1992-ben szintén létrejött a győri főiskola kihelyezett konzultációs központja, melynek egyetlen évfolymában 35 hallgató végzett 1996-ban. Királyhelmcccn Pásztor István polgármester és Gilányi István igazgató kezdeményezésére megalakult a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nappali kihelyezett tagozata. A szlovákiai konzultációs központok létrehozásában elévülhetetlen érdemei vannak a Közművelődési és Oktatási Minisztérium akkori főosztályvezetőjének, dr. Töttössy Istvánnénak.
