László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
A. Szabó László: A szlovákiai nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete
16 A. Szabó László egyeznek minden iskolatípusban a tanítási nyelvtől függetlenül, a gondot csupán az jelenti, hogy a kisebbségi nyelvekre lefordított könyvek néha éveket is késnek. A közoktatási törvény egyik legliberálisabb paragrafusa ugyan lehetővé teszi, hogy az iskolák a hivatalosan engedélyezett tankönyvek helyett (vagy mellett) más anyagokat is használjanak, amennyiben azok összhangban vannak a tantervekkel, ám ezek beszerzését és finanszírozását a központi költségvetés már nem támogatja. A tankönyvek kapcsán szükséges még megemlíteni, hogy a kisebbségi problematika csak elvétve található meg a tantervekben, az országban élő nemzetiségekkel kapcsolatban csak minimális számú említésre bukkanunk a hivatalosan jóváhagyott kiadványokban. A nemzeti kisebbségek múltjával és jelenével is csak leginkább a nemzetiségi iskolák történelemóráin foglalkoznak a pedagógusok. A multikulturális nevelés gondolata sem jelenik meg kellőképpen a többségi nemzet oktatásában. 4. EGYÉB OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A közigazgatási szervek, magánszemélyek vagy egyházak által alapított intézmények főképp az iskola előtti neveléssel, a szabadidős tevékenység szervezésével, a tanulók étkeztetésével és elszállásolásával, valamint tanácsadással és szakszolgáltatással foglalkoznak. 4.1. Óvoda A családi nevelés kiegészítéseként két éves kortól hat éves korig foglalkoztatják a gyerekeket, s egyben felkészítik őket az iskolába lépésre. Ez a tanulásra való felkészítés az utolsó évben zajlik az 5 éves gyerekek számára, ugyanakkor az óvodalátogatás nem kötelező. Az óvoda programja a hagyományos nevelési elemek mellett tartalmazhatja a környezetvédelmi, valamint az egészséges életmódra való nevelést, illetve a gyerekek cselekvési kedvét serkentő drámapedagógiát is. 4.2. Nevelési tanácsadó intézmények Ide tartoznak a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók, a speciális pedagógiai tanácsadók, a nevelési tanácsadók, illetve az iskolai pszichológusok és speciális pedagógusok, akik különböző szolgáltatásokat nyújtanak az iskoláknak, a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt. A nemzeti kisebbségek által lakott területeken általában egy-két kisebbségi nyelvet beszélő szakember is található ezekben az intézményekben, s igyekezetek vannak annak érdekében is, hogy a pszichológusoknak a diagnosztizáláshoz a gyermek anyanyelvén íródott tesztlapok is rendelkezésükre álljanak. 5. FELSŐOKTATÁS A felsőoktatás irányításában az oktatási minisztérium szerepe mindenekelőtt a fejlődés feltételeinek megteremtésében merül ki, az egyetemek egyébként jelentős autonómiával rendelkeznek. A nemzetközi dokumentumok és egyezmények azonban ezen a téren is éreztetik hatásukat, s hozzájárultak a felsőoktatás diverzifikálásához, valamint a háromszintű képzési rendszer bevezetéséhez. Főképp az UNESCO 1998- ban elfogadott víziója10 11 és az 1999-es, Bolognában megfogalmazott nyilatkozat" érdemel említést, mivel ezek lettek a szlovákiai felsőoktatási koncepció alapkövei. A felsőoktatási intézmények fenntartói az államon kívül lehetnek magánszemélyek is, de a főiskolák vagy egyetemek minden esetben csakis a parlament döntése alapján jöhetnek létre. A képzés az akkreditált szakokon háromszintű lehet: baccalaureátusi (bachelor), mesterképzés (master), illetve doktori (PhD). A 2005/2006-os tanévben Szlovákiában 26 felsőfokú képzést biztosító intézmény működött, ezek közül 6 volt magánegyetem. Volt köztük klasszikus egyetem, műszaki egyetem, agráregyetem, állatorvosi, gazdaságtudományi, 10 Svetová deklarácia o vysokoškolskom vzdelávaní pre 21. storočie - vízia a aktivity, prijatá na konferencii UNESCO (v roku 1998) 11 Spoločná deklarácia európskych ministrov školstva v Bologni (v roku 1999).
