László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
A szlovákiai magyar pedagógusképzés és felsőoktatási intézmények
A SZLOVÁKIAI MAGYAR PEDAGÓGUSKÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÁSZLÓ BÉLA 1. MAGYAR TANÍTÓKÉPZÉS AZ ELSŐCSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN11’ Az első Csehszlovák Köztársaság idején Szlovákiában a tanítóképzőket a XXXVIII/l/-as alaptörvény és a 293/1919-es számú törvény alapján szervezték. A tanítóképző négy évfolyamú volt, a tanulmány érettségi vizsgával zárult. A tanítójelölt az eredményes érettségi vizsga után mint ideiglenes tanító alkalmazható volt a nyilvános népiskolákban. Az ideiglenes tanító 2 éves tanítói gyakorlat után jelentkezhetett alkalmassági vizsgára, amelynek eredményes abszolválása után véglegesített tanító lett. Az első Csehszlovák Köztársaságban a magyar tanítóképzés 1924-ig csak egy intézetben, az Orsolya-rendi apácák pozsonyi leányiskolájában folyt, ahol később óvónőképző is működött. 1924 és 1927 között a pozsonyi szlovák állami tanítóképző mellett magyar abituriens tanfolyamokat szerveztek, 1927 szeptemberétől pedig párhuzamos magyar osztályokat nyitottak. így 1927-től két magyar tanítóképző működött, s azonkívül a gimnáziumban érettségizettek számára továbbra is fenntartották az abituriensi kurzusokat, s a szükségnek megfelelően engedélyezték az úgynevezett externista tanítói vizsgákat is. A tanítóképzőbe és az abituriensi kurzusokra a felvétel igen korlátozott volt, s egy ideig az állami tanítóképzőbe csak minden második évben vettek fel magyar tanulókat. Polgári iskolai szaktanítók magyar nyelvű képzése megoldatlan volt. 1936-tól tanfolyamokon képeztek magyar nyelvű polgári iskolai szaktanítókat. 1935-ben Komáromban református tanítóképző létesült, ugyanott 1938 szeptemberétől engedélyezték a katolikus tanítóképző megnyitását. Az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának két évtizede alatt pillanatra sem szünetelt az oktatásügy megreformálásáért indított harc. Az olyan kérdések, mint az állam és az egyházak viszonya, az iskolaügy demokratizálása, az iskolaügy szétforgácsoltságának megszüntetése, az iskolák államosítása, valamint a tanítók főiskolán való képzése állandó beszédtéma volt pedagógus körökben, tanítói konferenciákon. A tanítóképzés főiskolai szintre való emeléséből azonban nem lett semmi. Csehszlovákiában 1932-ben a tanítóképzők száma 60, a növendékeké 8442. A 60 közül csehszlovák 45 (6176 növendékkel), ruszin 4 (552), német 10(1333), magyar 1 (316).113 114 Az állami statisztikai hivatal adatai szerint 1931 végén 1872 magyar elemi és 121 polgári iskolai tanító volt Szlovenszkón. Az 1934/1935-ös iskolai évben Szlovenszkón 1671 tanító működött a magyar elemi iskolákban. Megoszlásuk: államiban 193 (ebből 113. Gyömbér Béla kézirata alapján. 114. Magyar Tanító XII. évfolyam. 1932
