László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 137 említett összlakossági arányokat lényegesen meghaladó gimnáziumi végzettségű magyar lakosok száma valójában az országostól eltérő belső arányokban is megmutatkozik. A legmagasabb középiskolai érettségivel rendelkező magyar lakosok 27,50%-a gimnáziumban érettségizett, országos szinten ez csak 18,38%-ot tesz ki. Szlovákia felsőfokú végzettséggel rendelkező 423 324 lakosa közül 2001-ben 23 652 volt a magyar nemzetiségű, amely 5,59%-nak felel meg. Ez nemcsak relatív gyarapodást, hanem abszolút növekedési tendenciát is mutat az 1991. évi 5,35%-hoz képest. Ettől még nagyobb arányú a valós javulás, mivel az összmagyarság száma ezalatt 10,76%-ról 9,68%-ra csökkent. A 9,68%-tól az 5,59% azonban még mindig nagyon messze van, amely arra utal, hogy a magyarság felsőfokú műveltségi szintje magasan elmarad az országos szinttől (lásd a 39. táblázatot). Ez megmutatkozik abban is, hogy Szlovákia lakosainak 7,87%-a felsőfokú végzettségű, míg a magyar nemzetiségű lakosoknak csak a 4,54%-a végzett felsőfokú intézményekben. A belső arányokat tekintve a tudományos fokozattal rendelkező magyarok aránya a legkisebb. Az alacsonyabb műveltségi szint mutatója még az is, hogy a bakkalaureátusi fokozattal rendelkező magyar nemzetiségűek száma és arányai a legjobbak, sőt 8,18%os arányával nagyon közel került a szükséges 9,68%-hoz (lásd a 39. és 40. táblázatot). A magyar nemzetiség több tíz éven át tartó nagyarányú lemaradását a felsőfokú végzettség tekintetében nem kellene szükségképpen a kisebbségi lét velejárójának tekinteni. Nem csak külföldi, hanem szlovákiai adatok is ezt igazolják, hiszen a roma és a magyar nemzetiségen kívül valamennyi szlovákiai nemzetiség körében a legmagasabb felsőfokú műveltségű lakosok számarányai lényegesen meghaladják a szlovák nemzetiségűek 8,24%-os arányát (lásd a 41. táblázatot). Az 1991-es és 2001-es népszámlálás statisztikai adatai alapján még két összevetést készítettünk el (lásd a 42. táblázatot). Az egyik a műveltségi szintekre vonatkoztatott magyar lakossági hiány, illetve annak többletváltozásait mutatja be a magyarság 10,76%-kal, valamint 9,68%-kal való összehasonlítás alapján, a másik a tíz év alatt beállt lakossági gyarapodás, illetve csökkenés számát és azok százalékát fedi fel. Ezek alapján látható, hogy a két legalacsonyabb képzettségi szintű magyar lakosok számában mutatkozó többlet ezalatt az idő alatt nőtt, ami negatív jelenségre utal és a többi három képzettségi szintnél a hiány csökkent, ami viszont pozitív változást jelent. Ami az egyes legmagasabb végzettségi szinttel rendelkező lakosok számának tíz év alatt bekövetkezett gyarapodását, csökkenését illeti, a szlovákiai magyarság mindenütt elmarad az országos változás százalékos arányaitól, kivéve a felsőfokú végzettségű lakosokat, akiknél a magyarság gyarapodása 44,16%-os volt, az országos viszont csak 37,93%. Az utolsó sorban százalékban is kifejeztük a magyarság részesedését az 1991-2001 közötti országos változásokban. A szlovákiai magyarság egyik legsúlyosabb problémája azonban a népszaporulat csökkenése. A 42. táblázat utolsó oszlopában a 15 (1991), illetve 16 (2001) évtől fiatalabb lakosok adatait rögzítettük. Az összlakosság 10,76%-hoz, illetve 9,68%-hoz viszonyítva a magyar nemzetiség ilyen korú fiataljainak hiánya 17,87%-ról 20,75%-ra nőtt 1991 és 2001 között. Az ilyen korú magyar lakosok száma 33 275-tel csökkent, amely 28,66%-os csökkenésnek felel meg. Szlovákia említett korú lakosainak száma ettől lényegesen kisebb mértékben, 17,82%-kal csökkent a jelzett időszakban. 41. táblázat. Felsőfokú műveltségűek a nemzetiségek között százalékban Legmagasabb elért műveltség A lakosok körében nemzetiség szerint SzlovákMagvar Ruszin Ukrán Cseh Német Lengyel Ilorvát Szerb Roma Szlovákia felsőfokon (2001)8,24 4.54 12,26 21,21 17,78 17,15 14.14 10,34 15,21 0,19 7,87
