László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 127 A pozsonyi egyetemeken a magyar nemzetiségű hallgatók száma 1999-ig fokozatosan emelkedett, 2000 és 2004 között viszont elkezdett csökkenni, holott az összhallgatószám lényeges emelkedést mutat. Már most kezd beigazolódni, hogy a 2000 óta intenzív magyar nyelvű felsőoktatás reklámja és kibővült lehetőségei Szlovákiában és Magyarországon egyaránt, elsősorban a pozsonyi elit egyetemekről vonja el a magyar hallgatókat. A magyar nemzeti közösség számára létfontosságú szakokon ezáltal csökken a magyar hallgatók száma és ugrásszerűen nő a magyar pedagógusképzők hallgatóinak a száma, holott ennek piaca már túltelítődött. A legtöbb magyar hallgató (1799) azonban még mindig pozsonyi egyetemeken tanul, ezt követik 1518 hallgatóval a nyitrai egyetemek, és tőlük leszakadva Kassa, ahol 2004-ben 842 magyar hallgató tanult (lásd a 37. táblázatot). A karokon a hallgatók számát azért érdemes figyelni, mert az oktatás és annak szervezése ott folyik. Ha valamelyik karon a hallgatók száma elég nagy, ott a nyitrai tagozatos modell mintájára akár a magyar nyelvű előadásokat, oktatást is meg lehet szervezni. Mintaként a 38. táblázatban feldolgoztuk azon karok hallgatóinak számadatait, amelyeknek több, mint 100 magyar nemzetiségű hallgatójuk van. A kiválasztott években összesen 23 ilyen egyetemi kart találtunk, és valamennyi évben az első tíz között helyezkedett el a Konstantin Egyetem két kara (Természettudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar), a Szlovák Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai, valamint a Šafárik Egyetem Orvosi Kara. Nyolc karon valamennyi figyelt évben 100 fölött volt a magyar hallgatók száma. Ezek a karok megérettek arra, hogy magyar nyelven is szervezzenek hallgatóik számára előadásokat. Természetesen ez magyar tanárok és az ő kezdeményezésük nélkül nem megy. 3.5. A magyar nyelvű felsőoktatás és felsőoktatási intézményeinek kialakulása 3.5.1. A magyar nyelvű felsőoktatás és az európai trendek Már az 1950-es évektől történtek kísérletek a nagyon heterogén európai felsőoktatás összehangolására, harmonizálásra. Ezek közül kiemelkedik az Európai Kredit Átviteli Rendszer (ECTS) kidolgozása, valamint az európai egyetemek rektorai által Bolognában 1989-ben aláírt és kibocsátott Magna Charta is, amelyben az aláírók többek között már a tanárok, diákok mobilitása, a vizsgák, végzettségek kölcsönös elismerése mellett szálltak síkra. Jelentős előrelépést jelentett az 1997-ben Lisszabonban megkötött európai szintű egyezmény is, amelynek dokumentumait az Európa Tanács és az UNESCO készítette el. Az európai felsőoktatás harmonizálása tekintetében áttörést jelentett a Sorbonne Nyilatkozat. Ebben Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság oktatási miniszterei, a Sorbonne alapításának 800. évfordulója alkalmából Párizsban tartott találkozójuk alkalmával felhívással fordultak az egyetemi világhoz a nyitott európai felsőoktatási térség létrehozására. Ezt követte talán a legjelentősebb, 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999-ben aláírt egyezmény, a Bolognai Nyilatkozat, amely már a Sorbonne Nyilatkozat gyakorlati megvalósítását tartalmazza és irányozza elő. Prágában 2001-ben már 32 ország oktatási miniszterének értekezletén értékelték a Bolognai Nyilatkozat által megjelölt hat lényeges területen elért eredményeket, és további felsőoktatási területre is kitértek.106 Jelenleg a Bolognai Nyilatkozatot már 45 európai állam írta alá. Nem véletlen, hogy a felsőoktatási rendszerek harmonizálásának folyamata egybeesik az 106. Hrubos: i. m.
