László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
120 László Béla Szlovákiában 1990-ben 13 felsőfokú intézmény működött. Ezek száma 2005-ben 29-re emelkedett. E nagyarányú intézményfejlesztés csak három olyan várost érintett, ahol eddig nem volt felsőoktatás (Trencsén, Rózsahegy, Komárom). A karok számát tekintve 1990-ben 50 kar működött a szlovákiai felsőoktatási intézményekben, amely 2005-re 106 karra bővült. Az 56 új kar többsége az intézményen belül meglevő karok szétválásából jött létre. A Csehországban és Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytató szlovákiai magyar tanulók számáról nem rendelkezünk pontos adatokkal. Azonban nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy a cseh egyetemeken tanuló szlovákiai illetőségű hallgatók számához viszonyítva a magyarországi és csehországi egyetemeken tanuló szlovákiai magyar nemzetiségű hallgatók százalékos aránya nem haladja meg a szlovákiai egyetemek hallgatóinak és ezen egyetemek magyar nemzetiségű hallgatóinak százalékos arányait. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a külföldön tanuló szlovákiai és szlovákiai magyar hallgatók száma a hazai arányoknak megfelelően növeli a szlovákiai egyetemeken tanuló szlovákiai, illetve a szlovákiai magyar nemzetiségű hallgatók számát. Ezért nem tartjuk lényegesnek ezeket beépíteni statisztikai elemzéseinkbe. Vizsgálatainkat a nappali hallgatók statisztikai adataira támaszkodva végezzük, mivel az extern (levelező) hallgatók nemzetiségi összetételére nem térnek ki a statisztikák. A hallgatók száma az említett 15 év alatt (1990-2004) Szlovákiában 54 353-mal, vagyis 103,20%-kal nőtt. A magyar nemzetiségű hallgatók száma ez idő alatt csak 2250-nel nőtt, ami csak 87,28%-os növekedésnek felel meg. A korcsoport százalékos arányai szerint 2004- ben 8583 magyar nemzetiségű fiatalnak kellene tanulnia a szlovákiai felsőoktatási intézményekben. A magyar nemzetiségű fiataloknak a 20-24 éves korcsoporton belüli csökkenése miatt az 1990-es évhez viszonyítva 6005 fős, azaz 233%-os növekedést kellett volna felmutatni. A magyar nemzetiség veszteségei a felsőoktatásban is mindenekelőtt a korcsoporton belüli csökkenésben mérhetők le, amely 10,16%-ról 8,02%-ra csökkent (lásd a 32. táblázatot). 32. táblázat. A felsőoktatási hallgatók számának alakulása 1990-2005 között" Akadémiai év Hallgatók száma százalékban SZ MN KL Hl MN Hl KO 1990/91 52 669 2 578 5 351- 2 773 4,89 51,82 10,16 1991/92 52 430 2 530 5 290-2 760 4.83 52,17 10.09 1992/93 55 564 2 548 5 518-2 970 4.58 53,82 9,93 1993/94 58 843 2 741 5 749- 3 008 4,68 52,32 9,77 1994/95 66 900 3 078 6 429- 3 351 4.60 52,12 9,61 1995/96 72 525 3 445 6 854-3 409 4,78 49,74 9,45 1996/97 78 045 3 568 7 258- 3 690 4,57 49,74 9,45 1997/98 82 432 3 653 7 534- 3 881 4,43 51,51 9,14 1998/99 85 742 3 728 7 700- 3 972 4,35 51,58 8,98 1999/00 88 192 4 002 7 779- 3 777 4,54 48,55 8,82 2000/01 91 263 4 145 7 903- 3 758 4,54 47,55 8,66 2001/02 93 159 4 206 7919-3 713 4,51 46,89 8,50 2002/03 98 461 4 480 8212 3 732 4.55 45,45 8,34 2004/05 107 022 4 828 8 583 3 755 4,51 43,75 8,02 SZ - Szlovákia, MN - magyar nemzetiségű, KL - a magyar nemzetiségűeknek a korosztály szerint lenni kellene, Hl - hiány, TO - többlet, KO - korcsoport 99. ŠR SR. Bratislava, Ústav informácií a prognóz školstva, 1990-2002 (MŠ SR).
