László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
114 László Béla Érdekes megfigyelni, hogy a diákok száma 1999-re közel harmadával csökkent (102 522- re) és ezt követően újból lendületesen emelkedett 2005-re, elérve a 136 544 diákszámot. Ezek a változások mindenekelőtt a munkaerő piacán való sikeresebb megjelenés esélyével magyarázhatóak. Ezek a megállapítások vonatkoznak a magyar nyelvű szakmunkásképzésre is, amely még ennél is ellentmondásosabb változásokat produkált az utolsó 15 évben. Már az iskolák számának emelkedése is 14,29%-os, ami magasabb az országos átlagnál. Az osztályok száma 89-cel, azaz 48,10%-kal nőtt, amikor országos viszonylatban is lényeges csökkenés volt tapasztalható. Ugyanez a helyzet a tanulók száma tekintetében is, hiszen országos szinten lényegesen csökkent a szakmunkásképzőkbe járó diákok száma, ugyanakkor a magyar vagy részben magyar nyelven tanuló diákok száma 1108-cal, tehát 22,17%-kal nőtt. Nagyon lényeges viszont az a megállapítás, hogy a magyar nyelven tanuló diákok számának teljes emelkedése 2001 és 2005 között, tehát az utolsó négy évben következett be. Most pedig vessük össze ezeket a statisztikai számadatokat a magyar nemzetiségűek képzésével, mivel a szakmunkásképzők magyar nemzetiségű diákjainak száma 1990 és 2005 között 2999 fővel csökkent, ami 21,97%-os csökkenésnek felel meg! A szlovák tannyelvű szakmunkásképzőbe járó magyar nemzetiségű diákok számának 4105 fővel, vagyis 47,37%-kal való csökkenése, amely a három középiskola típus közül itt produkálja a legnagyobb csökkenést, a magyar nemzetiség részéről pozitív fejlődési tendenciaként jelenik meg. Ugyanakkor azonban ezek a változások arra is rámutatnak, hogy a szlovák nyelvű oktatásban részesülő magyar nemzetiségű diákok körében erőteljesebb az érettségivel végződő középiskolák vonzása. A magyar nemzetiségű fiataloknak a korcsoport szerinti százalékos arányai szerint 1991-ben 14 443 magyar nemzetiségű diáknak kellett volna szakmunkásképzőben tanulnia, ami a valós helyzettel összehasonlítva 795 diákhiányt jelentett. 2005-ben ez a hiány 111 -re módosult (lásd a 31. táblázatot).
