László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
104 László Béla Maga a hiány is hullámzóan alakult az elmúlt 15 évben. A kilencvenes évek elején, 1993-ra a hiány az 1990-es 8,15%-ról a minimális 6,05%ra csökkent, majd gyors emelkedést követve 1999-ben már elérte a 21%-os maximumot. A gimnáziumi oktatásban a magyar nemzetiségű tanulók hiánya főleg az utóbbi két évben mutat lefelé ívelő tendenciát: 2002-ben a hiány 980 volt, ami 14,91%-nak felel meg. Az utolsó 15 évben végül is, habár nagy kilengésekkel, az említett hiány 8,15%-ról 14,0%-ra nőtt (2005). Az 1990-es évhez képest 2005-re ugyan abszolút számban némileg emelkedett (1097-ről 1180-ra) a szlovák tannyelvű gimnáziumokba járó magyar tanulók száma, de ez a magyar nemzetiségű tanulók 17,11%-át teszi ki, ami 5,48%-os csökkenést jelent. 2000-től viszont a szlovák nyelven tanuló magyar nemzetiségű gimnáziumi tanulók közel 3%-os, az előző időszakhoz képest nagyobb ütemű relatív csökkenése is megfigyelhető. A magyar nemzetiség számára ugyancsak kedvező fejlődésnek számít, hogy 2001-ben mintha megindult volna a gimnáziumi tanulók hiányának csökkenése is. A statisztikai adatok alapján a magyar nemzeti kisebbség részéről ezen két pozitív, kedvező fejlődési jelenségről lehet beszámolni. Az viszont csak a következő években dől el, hogy a szlovák tannyelvű gimnáziumokba járó magyar diákok számának 2000 óta tapasztalt nagyobb ütemű csökkenése, illetve a magyar nemzetiségű tanulók hiányának felgyorsult csökkenése tartós lesz-e. E két fejlődési tendenciát több tényező is előidézhette, többek között Magyarország gondoskodása a határain túli magyarságról, az Európai Unióhoz való együttes csatlakozás után bekövetkező határlazítás és a polgárok számára megnyílt nagyobb mozgáslehetőség, a magyarországi felsőoktatásba való belépés sokkal nagyobb lehetősége. Mindenképpen pozitívan befolyásolhatták az említett fejlődési tendenciák kialakulását a szlovákiai belső társadalmi és politikai változások, amelyek eredményeként az állam kisebbségpolitikája az európai uniós szintre emelkedett. 85 E két kiemelt, a magyar kisebbség részéről nézve pozitív változások ellenére az utolsó 15 év statisztikai adatainak elemzése alapján - a korábbi évtizedekre is visszatekintve - megállapítható, hogy mind a magyar nemzetiségű fiatalok gimnáziumi képzése, mind a magyar tannyelvű gimnáziumi képzés terén is az országos számadatokhoz viszonyítva az egyik legnagyobb relatív csökkenés és hanyatlás tendenciái mutatkoztak. Mik lehetnek ennek az okai? Talán kezdjük azzal, hogy a gimnáziumi korcsoporton belül fokozatosan csökken a magyar nemzetiségűek aránya, melyet főleg a természetes népszaporulat csökkenése és a növekvő asszimiláció idéz elő. Nagyon fontos a relatív csökkenés szempontjából az is, hogy Szlovákiában 1990 és 2005 között 34 új állami, 54 egyházi és 24 magángimnáziumot alapítottak, összesen 112-t, a magyar nyelvű oktatást nyújtó gimnáziumok száma viszont ez idő alatt csupán 7-tel (1+5+1) nőtt. Hasonlóak az arányok az új osztályok számának tekintetében is. A magyar nemzeti kisebbségen belül még mindig kisebb az igény a művelődés iránt, a magasabb képzettségi szint elérésének vágya is alacsonyabb, mint az országos viszonylatban tapasztalható. A megélhetési feltételek a magyarok által lakott területeken rosszabbak, mint az ország más területein, a munkanélküliség is magasabb. A megélhetési gondokkal küzdő magyar családok gyakran a kereseti lehetőségek kihasználását részesítik előnyben az iskolai képzéssel szemben. A magyar nemzeti kisebbség nem tudja kellőképpen mobilizálni belső politikai, kulturális, gazdasági tartalékait a magasabb művelődési szint elérése érdekében, nem képes a provinciális érdekeken túl megfogalmazni a magyar nemzeti kisebbség számára létfontosságú országos távlatokat, és képtelen azok megvalósítása érdekében egységesen fellépni. A magyar kisebbségre és annak politikai képviseletére az a feladat vár, hogy időben feltárja a kisebbségi lét szempontjából kedvezőtlen fejlődési tendenciákat, és stratégiákat alkosson azok negatív hatásainak mérséklésére, kivédésére.73 (25. táblázat). 85. László Béla: A (csch)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In: Filcp Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): i. m. 136. p.
