László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
102 László Béla 23. táblázat. A gimnáziumok sűrűségének számadatai82 Év Egy gimnáziumra eső lakosok száma Szlovákia szlovák nemzetiségű magyar nemzetiségű SZT SZT+V MT MT+V 1991 35 880 36 155 33 477 47 275 28 365 2001 24 790 24 162 23 190 30 619 20 821 SZT - szlovák, MT - magyar, SZT+V - szlovák + vegyes, MT+V - magyar + vegyes tannyelvű gimnáziumok Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy tíz év alatt nagy fejlődés állt be a gimnáziumi oktatásban, hiszen 1991-hez viszonyítva 2001-re Szlovákiában az egy gimnáziumra eső lakosok száma 30,91 %-kal csökkent, egy szlovák nyelven is oktató gimnáziumra eső szlovák nemzetiségű lakosok száma pedig 30,73%-kal volt kevesebb. A magyar nyelvű gimnáziumi oktatás térvesztésének egyik mutatója az, hogy egy magyar nyelven is (MT+V) oktató gimnáziumra eső magyar nemzetiségű lakosok száma az előbbi adatoktól kisebb, 26,60%-kal csökkent a szóban forgó időszakban. Ettől eltekintve 1991 és 2001 között a magyar gimnáziumok sűrűsége, elérhetősége bizonyos relatív csökkenést mutat olyan értelemben, hogy míg Szlovákiában ez idő alatt 47,62%-kal emelkedett a gimnáziumok száma, addig a magyar nyelven oktató gimnáziumok száma csak 25%-kal lett több. A magyar nemzetiségű lakosok számára viszont országos viszonylatban a magyar nyelvű gimnáziumi oktatáshoz való hozzáférhetőség még mindig jobb, mint általában az ország lakosai számára, más szóval a magyar nyelven is oktató gimnáziumok sűrűsége a magyar ajkú lakosok körében még mindig jobb, mint a gimnáziumok országos sűrűsége. A magyar nemzetiségű fiataloknak jó lehetőségük van magyar nyelvű gimnáziumokban folytatni tanulmányaikat. A magyar tannyelvű alapiskolákba járó magyar gyermekek tehát nagyobb eséllyel tanulhatnak tovább magyar gimnáziumokban, mint a szlovák tannyelvű alapiskolákba járók szlovák gimnáziumban. E kedvező statisztikai adatok azonban már nem tudnak számot adni arról, hogy a gimnáziumok elhelyezése mennyire optimális. így például az Ipolyság -Zseliz Érsekújvár vonaltól északra eső területeken a közelmúltig egyetlen gimnáziumban sem lehetett magyar nyelven tanulni, amióta már több mint negyedszázada Nyitrán megszüntették a magyar nyelvű gimnáziumi osztályokat. A 2001-ben Léván megnyílt felekezeti gimnázium a közeli két ipolysági és a zselizi gimnázium miatt távolabbról, a szórványmagyarság vidékeiről kényszerül diákokat toborozni, s ez hosszú távon csak akkor lehet eredményes, ha valamilyen sajátos, egyedi programot tud felkínálni. Részben hasonló gondokkal küzd a gútai magyar felekezeti gimnázium is. A gimnáziumokon belüli állapotok statisztikai adatok által való megközelítése érdekében vegyük szemügyre először a gimnáziumok nagyságát! E tekintetben például egy magyar tannyelvű gimnáziumban 1991-ben átlagban 7,00 osztály volt, amely 2001-re 7,72 osztályra bővült. A szlovákiai átlag ennél lényegesen magasabb, 12,66, illetve 13,44. Hasonló a helyzet az egy gimnáziumba járó diákok átlagos számát tekintve is. Itt még nagyobb a különbség, hiszen mind 1991-ben, mind 2001-ben egy magyar nyelvű oktatást biztosító gimnáziumra eső diákok száma csak fele volt az országos átlagnak (lásd a 24. táblázatot). A magyar nyelven oktató gimnáziumok a magyar diákok számát tekintve kis gimnáziumoknak tekinthetők, amelyekben a párhuzamos osztályok hiánya miatt nem tudnak speciális szakprogramokat hirdetni. A komáromi Selye János Gimnáziumon és a dunaszerdahelyi Vámbéry Annin Gimnáziumon kívül a többi gimnázium többnyire csak idegen nyelv vagy informatika szakos osztályokat tud nyitni. Csak ilyen programokkal ma már nem lehet vonzóbbá tenni a magyar nyelvű gimnáziumi képzést a szlovák nyelvűnél (24. táblázat). 82. ŠRŠ SR. Bratislava, Ústav informácií a prognóz školstva, 1990-2002 (MŠ SR). -A. Szabó: i. m.
