Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Hushegyi Gábor: Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek

90 Hushegyi Gábor Kortárs Magyar Galéria, amely 1994-től az egyetemes kortárs és jelenkori magyar művé­szet gyűjteményét gondozza75, kiállítási tevé­kenysége főképpen a jelenkori magyar művé­szetre korlátozódik. Lipcsey György szobrász­művész irányításával az Art MA Galéria 1998 óta rendezi kiállításait ugyanebben a csallóközi városban. A szimpóziumok közül az 1994-ben Szűcs Jenő fotográfus és Szalui László szerve­zésében a pathi fürdőben útjára indított SYM­­PAT állta ki az idő próbáját, az alapító művész halálát követően Dolán György szakmai irányí­tásával elmélyült a rendezvény nemzetközi jel­lege. E szimpózium működéséhez szorosan kö­tődik a komáromi LIMES Galéria tevékenysé­ge, amely 2001 óta áll a művészek rendelkezé­sére, többek közt Bartusz-, Dolán- és Rónai-ki­állításnak adott teret. A hazai magyar művészet fővárosi megmérettetésének egyedüli helyszíne a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, ahol 2003-ban Bartusz György és Németh Ilona - Karol Pichler tárlatával kezdte meg működését a Brämer-kúria Galériája. Értékelő, kutatásra épükő kiállítások egyedül itt kerülnek bemuta­tásra, pl. a sajtófotó, könyvillusztráció téma­körében, valamint a legifjabb müvészgenerá­­ció, ill. főiskolai műtermek is lehetőséghez jut­nak az intézmény kiállítási dramaturgiájában.76 A jelenkori és a kortárs művészet mezsgyé­jére sorolható több magyar alkotó is, akiket az országos szakma is jegyez, főképpen Gály Ka­talin (1953), aki először az 1990-es évek elején hívta fel magára figyelmet egyedi találmányá­val a „katagrammá”-val, azaz az emlékezet absztrakt-expresszív lenyomatainak sorozatá­val. Közel egy évtizedet kellett várni újabb je­lentős alkotásaira, amikor a szinesztézia jegyé­ben a zene és a képzőművészet kapcsolatát ele­mezte Cím nélkül, ill. Deja vu c. sorozatában. A lenolajjal, pigmenttel merített papírra készített vizuális emlékképek leleményesen alkalmazzák a saját művészet apropriálását, amelyek nem csak jelentésükben nyújtanak értelmezési ka­paszkodót, hanem a mű szerkezetét is teljeseb­bé teszik. A másik művész Tihanyi József (Jozef) (1950), aki Gályhoz hasonlóan Po­zsonyban él és alkot. Szoliter a javából, aki csaknem egyedüli alkotóként kötelezte el magát a rajzművészet művelése mellett. A látszólag egyszerű és problémamentes felület alatt egy tu­datos, expresszív kompozíciós stratégiával ta­láljuk magunkat szemben, amelyben implantá­­tumok jelennek meg gyanta alatt tartósítva (PF 1999, 1998), amelyek akár kis tárgyak vagy kis rajzok is lehetnek a művész döntése alapján. A besztercebányai Művészeti Akadémián oktat a következő művész Balázs István (1958), aki Szentpétery Ádámhoz hasonlóan rögös utat járt végig, amíg megtalálta jelenlegi művészeti plat­formját. Mitológiai témákat, illetve szimbólu­mokat dolgoz fel színpompás absztrakt palettá­val. Nem Szlovákia területén, hanem Csehor­szágban él a szlovákiai művészetben jegyzett Štefunkóné Szabó Erzsébet (1941), aki Hložník-grafíkai iskola egyik míves és követke­zetes, a szürrealizmus talaján mozgó, tisztelet­nek örvendő képviselője. Kevés amatőr mű­vésznek adatik meg az a sors, mint Lipcsey Györgynek (1955), hogy elérjen erre a most tár­gyalt mezsgyére, sőt még Munkácsy díjban (2006) is részesüljön. A főképpen köztéri alko­tásairól ismert alkotó a rurális faszobrászattól fokozatosan jutott el gondolati absztrakcióig, a tömbszerű kőhöz, a kő és fém társításához, majd egészen a légies faszerkezeteihez, illetve a kő és fa kombinációjából létrejövő objektekhez. 5. A JELENKORI MŰVÉSZETI KÖZBE­SZÉD Alkotók száma tekintetében sokkal népesebb, a magyar közösség számára pedig sokkal befo­­gadhatóbb és érthetőbb, valamint ismertebb a jelenkori művészek tábora. Ezek az alkotók az 1989 decembere óta létező Csehszlovákiai, majd 1993-tól Szlovákiai Magyar Képzőművé­szek Társaságának tagjai. Művészetszemléle­tüket a hagyományos kánon keretében értelme­75 Kortárs Magyar Galéria Dunaszcrdahcly 1. Katalógus. KMG, Dunaszcrdahcly, 1994, l.n., Kortárs Magyar Galéria Dunaszcrdahcly 2. Katalógus. KMG, Dunaszcrdahcly, 1996, l.n. 76 Kortárs művészet a Brämer-kúriában. SZNM-SZMKM, 2004, l.n.

Next

/
Thumbnails
Contents