Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Irodalom
Irodalomtudomány és irodalomkritika 63 len feladat. Bevezetés a ,,szlovákiai magyar" irodalom olvasásába (2005). Legújabb kötete, a Parti Nagy-monográfia (Parti Nagy Lajos, 2006) nemcsak a tárgyát (a Parti Nagy Lajos név alá vonható identitás- és nyelvjátékok, kontextusok tömegét) gondolja újra, hanem önmaga műfaját és az olvasás linearitását is. Szerkezetében ez leginkább az oldalak megosztottságában szemmel látható: a páros oldalak a művek és recepciójuk fő irányait követik, a páratlanok átfogó jellegű értelmezéseket adnak. 6.4. Irodalomtörténés a hagyományban Az irodalomtörténeti vizsgálatok ’89 utáni egyik pozícióvesztese a két háború közötti „szlovenszkói” irodalom területe. A változás 2006-ból tűnik fel veszteségnek, hiszen 1989 előtt és közvetlen utána e terület kutatása még fénykorát élte. Mára a szóban forgó időszak vizsgálata kikerült a szakma érdeklődésének homlokteréből, az egy-két részterület és tanulmány (egyebek közt: Fried 2003 és Bárczi 2004) kivételnek számít; a tudományosság helyét a hagyományápoló ismeretterjesztő (irodalom)publicisztika tölti ki. Turczel Lajos mikrofílológiai adalékokban gazdag tanulmányai, portréi és visszaemlékezései (eklatáns példái: Tanulmányok és emlékezések [1987], Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára [1995], Arcképek és emlékezések [1997], Irodalmi hódolások és szeretetnyilvánítások [2000]) az irodalomtörténet ez irányú figyelmének eddig utolsó eredményei, utórezgései. Fonod Zoltán Fábry-monográfiája (Megmozdult világban [1987]; átdolgozott újrakiadása: Perben a történelemmel. Fábry Zoltán élete és munkássága [1993]), valamint a nagy haszonnal forgatható, a korszak egyetlen átfogó igényű összefoglalását nyújtó Üzenet. A csehszlovákiai magyar irodalom 1918-1945 (1993; 2002 - 2. kiadás) megkerülhetetlen források a tárgy és korszak - vélhetően újraéledő - kutatásai számára. Fonod Zoltán a korábbi időszak meghatározó kritikus irodalomtörténészei közül egyedüliként foglalkozik máig rendszeresen a szlovákiai magyar irodalom történeti kérdéseivel, e tárgyban több kötetet publikált. Lezártnak tűnnek azok az 1989-es rendszerváltás táján kezdődő irodalomtudományi (és azzal határos) kutatómunkák, melyek a hagyomány(ismeret) és a folytonosság fehér foltjai eltüntetésének igényével fordították a szakma és a szélesebb olvasóközönség figyelmét a korábban nem hozzáférhető, nem publikusnak minősített vagy egyszerűen nem ismert irodalomtörténeti részterületekre. (Természetesen feltáró-adatoló jellegükből adódóan ezek a kutatások sosem tekinthetők befejezettnek.) Kiemelendő Tóth László szerepe, akinek e téren szerzett elévülhetetlen érdemei mellett helyszűke miatt itt most csak az általa írt, gondozott és összeállított kötetek hosszú sora volna felhozható érvéként. Egyebek közt két tanulmánykötete: Párhuzamok, kitérők (1991) és Elfeledett évek (1993), továbbá a Filep Tamás Gusztávval közösen három kötetben megjelentetett válogatása Peéry Rezső életművéből (Gondolatok a tehervagonban... [1993], A végzet bábjátéka... [1994], Európa önvédelme [1996]), valamint az általa és a Filep Tamás Gusztáv által szerkesztett A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 (1998, 1998, 1999, 2000) című négykötetes tanulmánygyűjtemény. Ide tartozik a Filep Tamás Gusztáv és G. Kovács István válogatta és szerkesztette A változás élménye (1994) cimü Szvatkó Pál-kötet is. E helyt megemlítendő még a Próbafelvételek a (cseh)szlovákiai magyar irodalomról 1918-1995 (1995) című Filep Tamás Gusztáv és Tóth László szerezte kötet. 6.5. Felfüggesztett hatástörténés A tudomány szabta legszigorúbb ismérveknek is megfelelni képes ismeretterjesztő igényű irodalomtudomány és -kritika olyan kötetekbe is rendeződött ’89 után, melyek akár a megkésettség tapasztalatával is szembesíthetik mai olvasójukat. Zalabai Zsigmond Verstörténése. (1995) ilyen értelemben véve tűnik túlírtnak: terjedelmét-szerkezetét és a benne foglalt részek megírásának idejét tekintve, nemkülönben a Verstörténés történésének tematizálásával is. Ez ugyanakkor egyben a kötet okfejtéseit is rö
