Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
248 Nagy Myrtil-Tóth Károly gyár intézményrendszer legfőbb alapítványi éltető erejét a magyarországi, elsősorban közalapítványi források jelentették. Az Illyés Közalapítvány a kilencvenes évek kezdetétől jelentős anyagi eszközökkel támogatta a szlovákiai magyar szervezeteket, majd ehhez más közalapítványok is társultak (Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Arany János Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram stb.). Ugyanilyen jelentőséggel bírt az oktatási támogatások volumene, sőt minden más támogatási formát meghaladó volt a Magyarországon teljes vagy részképzésben részesülő diákok támogatása. Nem elhanyagolható mértékűek a könyvkiadásra, tudományos életre, konferenciákra stb. fordított közvetlen minisztériumi (oktatási és kulturális tárca) támogatások sem, az utóbbi években pedig az ún. városi főiskolák (konzultációs központok: Komárom, Királyhelmec), illetve a kihelyezett egyetemi képzések (közgazdasági és infonnatikai képzés - Komárom) közvetlen, illetve közvetett anyagi támogatása. 2.4.2 Illyés Közalapítvány (IKA) A Magyar Köztársaság Kormánya által 1990- ben alapított Illyés Közalapítvány feladata és célja a határon túl élő magyarság támogatása, önazonosságának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzése. Segítik a határon túli magyar közösségeket és a szórványmagyarságot lelki, szellemi és kulturális fejlődésében, ezen értékeinek megőrzésében. Szlovákiában a közalapítvány alkuratóriuma révén adja a támogatásokat. A pályázás rendkívül egyszerű, minimális követelményeket támaszt a pályázó szervezetekkel szemben, aminek a hatása, mint már említettük, rossz irányba mozdította a szervezeteket. Az alkuratórium hozza a végső ajánlást a pályázatokról, s ezt a szakbizottságok döntése alapján teszi. A támogatások nagysága rendkívül különböző, az egészen kis támogatástól a nagyon magasig. A támogatás nagyságának megítélésekor (ugyanúgy, mint a szlovák Kulturális Minisztériumnál) különböző, többnyire szubjektív szempontok érvényesülnek, így a pályázó szervezetek között elterjedt, hogy minél nagyobb támogatást igényelnek, annál többet kapnak elvet kell követni. Mint a 9. összehasonlító táblázatból is látható a nagymértékben támogatott nagyobb lapés könyvkiadók nélkül is sokkal magasabb az egy szervezetre eső támogatás a Pozsonyi, Dunaszerdahelyi, Komáromi és Rimaszombati járásban, mint a többi járásban. Meg kell azonban említenünk azt a tényt, hogy e járásokban a civil szervezetek gyorsan adaptálódtak az 1989-es fordulat hozta változásokhoz, gyorsabban reagáltak a kihívásokra, és a többi járással összehasonlítva hatékonyabban és magasabb színvonalon működnek. 2.4.3 Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) Az NKA küldetése a magyar kulturális élet számára hosszú távon és kiszámítható módon működő, állami mecénási szerepét kiteljesítő, nélkülözhetetlen intézményi szerep biztosítása. Az NKA-nak ezért a szűkén vett adományozó szerep mellett feladata a magyar kultúra legjelentősebb állami „megrendelőjévé”, tudatos mecénásává válnia. Az NKA céljai:- hozzájárulni a magyar kultúra értékeinek megőrzéséhez és továbbviteléhez,- a kultúra új vagy megújuló minőségű értékeinek felkarolása és támogatása,- a kulturális értékekhez való hozzájutás különbségeinek csökkentése, és egyben a kulturális igényesség növelése,- a rendelkezésre álló források bővítése a tárcákkal és a piaci szereplőkkel kialakítható partnerségi rendszerek keretében. Az Alapprogram pályázati rendszere a többi magyarországi forrással szemben formai szempontból eléggé bonyolult. A határon túli pályázónak magyarországi lebonyolítót kell biztosítania, és számos olyan hivatalos nyomtatványt kell beszereznie, melyek vagy nem relevánsak, vagy kiállíttatásuk a hazai viszonylatokban lehetetlen. Ezek a körülmények eléggé
