Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A kulturális intézményrendszer forrásai és finanszírozása 241 NAGY MYRTIL-TÓTH KÁROLY 2. A KULTURÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZER FORRÁSAI ÉS FINANSZÍROZÁSA Az 1989-et megelőző időszakban a szlovákiai magyar intézményrendszer főleg állami támogatásra támaszkodott. (Azért főleg, mert pl. a Csemadok mellett működő öntevékeny együttesek nagyfokú önkéntes munkát fejtettek ki, és az anyagiak tekintetében is szinte csak önmagukra számíthattak.) A Csemadok állami támogatása viszont jelentős volt. A Csemadok KB több tucat alkalmazottal rendelkezett, és a központi rendezvények kiadásait is a központi keretből finanszírozták. Ugyanez volt a helyzet a lapok és kiadók esetében is. 1989 a szervezeti finanszírozás tekintetében gyökeres változást hozott. Az esélyegyenlőség megteremtése, a különböző új szervezeti formák megjelenése másfajta támogatási rendszer kialakítását követelte meg. Ugyanakkor a szlovákiai magyar intézményrendszer az állami és a szlovákiai alapítványi forrásokból alig részesedett ebben az időszakban, elsősorban magyarországi forrásokra támaszkodott. Ez akkor is igaz, ha nagyságrendileg az amerikai és nyugat-európai támogatások volumene messze meghaladta a magyar állam által nyújtott támogatások nagyságát. Érdemes megnézni, hogy a szlovákiai támogatások aránya hogyan változott az elmúlt években. és az 1998-at követő időszakban sem haladta meg az éves 130 millió Ft-ot. Ez éves átlagban 16-18 millió szlovák korona támogatást jelentett az egész szlovákiai magyarság számára. Mindehhez természetesen hozzá kell tenni, hogy olyan kulturális és egyéb támogatásról volt szó, melyet más erőforrásból szinte lehetetlen volt előteremteni. Azt lehet mondani, hogy kis pénzek, nagyon fontos pénzek voltak ezek. 1998 után, az MKP kormányra kerülésével a szlovákiai erőforrások is megnyíltak a szlovákiai magyar szervezetek számára. A kulturális tárca a kezdetekkor 50 millió, majd később 80 millió, az utolsó évben pedig 160 millió szlovák koronát szánt évente a nemzetiségi kultúrák támogatására, ami jelentősen növelte az egész szlovákiai magyar intézményrendszer bevételeit. Átalakultak a támogatási rendszer belső arányai is az egyes nemzeti kisebbségek között. A számarányoknak megfelelő elosztás mellett a legkisebb nemzetiségeket pozitív diszkriminációban részesítette, tehát a számarányukhoz képest nagyobb támogatásban részesültek a magyar kisebbség rovására. 2.1. Belső erőforrások - önkéntes munka A kisebbségi intézményrendszer legfőbb éltetője az elmúlt másfél évtizedben is a számokban kifejezhetetlen önkéntes munka volt. A legtöbb szervezet erőforrása aktivistáinak, tagjainak lelkes viszonyulása volt a szervezethez, 4. táblázat. Az állami és alapítványi támogatások összértéke 1996-2001 között Szlovákiában (Sk)406 Támogató 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Állam 1 438 500 1 063 300 1 338 000 864 443 977 602 856 455 Alapítványok 252 677 337 761 394 087 Összesen 1 438 500 1 063 300 1 338 000 1 117 120 1 315 363 1 250 542 Forrás: Kollár-Mcscžnikov 1999, 2000, 2001, 2002 Ezen támogatások mellett a magyarországi Illyés Közalapítvány éves támogatása 1994 és 1998 között évente 90 millió Ft körül mozgott, 406 ami az áldozatos munkán túl sok esetben anyagi hozzájárulást is jelentett. 406 Ezek az adatok nem tartalmazzák a magyarországi támogatásokat.
