Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A szlovákiai magyar kulturális intézmények 235 2. ábra. A szlovákiai magyar szervezetek másodlagos tevékenységi körük szerinti százalékos megoszlása (2004) OD Egyéb □ Egyházi @ Szociális tev. ■ Tudományos □ Oktatás ■ Sport B Média ■ Kulturális □ Ifjúsági □ Közéleti ■ Érdekvédelmi H Politikai 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet adatbázisa. Fórum Kisebbségkutató Intézet, www.foruminst.sk, 2004 arról is tanúskodik, hogy a legtöbb szlovákiai magyar szervezet nagyon sok feladatot vállal magára a helyi és regionális szükségletek szerint. 1.7. A szlovákiai magyar szervezetek tipológiája A magyar kisebbségi intézményrendszer tipológiájának felvázolására Biró A. Zoltán tett kísérletet a Stratégiák vagy kényszerpályák című kötetében.398 Ha mi mégis a sajátosságokra kívánunk rávilágítani, meg kell állapítani, hogy a szlovákiai magyar intézményrendszer a valóságban ennél jóval egyszerűbb. Ez talán abból is adódik, hogy az öt jogi normából, amelyek alapján a civil szervezetek bejegyeztetik magukat Szlovákiában, igazából csak kettő (polgári társulás, illetve alapítvány) jellemző a szlovákiai magyar szervezetekre. Az állami intézmények pedig jobban elkülönülnek a kisebbségi szervezetektől, mint az a romániai elemzésben jellemezve van. Az alábbiakban kísérletet teszünk a szlovákiai magyar intézmények egyes típusainak meghatározására. Ezeket a típusokat egyszerre próbáljuk funkciójuk, profiljuk, célcsoportjuk, társadalmi küldetésük, önképük és történetiségük szempontjából megragadni. 1.7.1. „(Cseh)szlovákiai Magyar...” kulturális, oktatási, érdekvédelmi és szakmai (ernyő)szervezetek Hangsúlyozottan etnikai alapon jönnek létre, megalakulásuktól monopolhelyzetre és egyetlen szervezeti státusra törekszenek, és nem is tűrnek meg maguk mellett más hasonló 398 (Biró 1998, 15-48).