Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A szlovákiai magyar kulturális intézmények 231 kai alapon szerveződő magyar párt is létrejött Szlovákiában, jórészt annak volt köszönhető, hogy az önszervező, kulturális értékeket is felvállaló feladatoktól a Csemadok tehermentesítette a pártokat. Romániában például az RMDSZ az első években a Csemadokhoz hasonló intézményi keret volt annak ellenére, hogy politikai célokkal jött létre. De ugyanez volt jellemző a többi határon túli régióra és ernyőszervezetre is. Jóllehet a pártállami ellenőrzés teljes mértékben érvényesült a Csemadokban, elsősorban a központi és középszintű vezetést, illetve apparátust illetően, helyi szinten ennek hatása elenyésző volt, és függetlenül a Csemadok KB politikai elkötelezettségétől, számtalan tánccsoport, szakkör, klub, énekkar fejtett ki nagyon fontos és hasznos közösségépítő tevékenységet. Ha a civil szféra előzményeit kutatjuk a hetvenes és nyolcvanas években, utalnunk kell azokra a szerveződésekre, amelyek megelőzték az 1989 utáni változásokat. Nem állítható, hogy közvetlen módon, de az az értelmiségi és „politikai elit”, amely később fő mozgatórugója volt a változásoknak, valamelyik szerveződésben már a nyolcvanas években jelen volt. Elsőként a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát kell említenünk. A polgári jogok kelet-európai védelméhez kapcsolódó szervezet 1978-ban alakult Pozsonyban, és elsősorban a szlovákiai magyar iskolák védelmében emelte fel hangját, de fokozatosan fontos, főleg a magyar kisebbséget érintő ügyekben is kiadott dokumentumokat, s az 1988-ban megfogalmazott Memorandum 1988 című politikai pamfletje3*9 a rendszerváltás egyik fontos programnyilatkozatává vált. A Jogvédő Bizottság szatellit- vagy álintézménye volt a Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja, amely a Bizottság tevékenységét folytatta Duray Miklós vizsgálati fogsága idején és után. Az előzmények taglalásakor nem lehet megfeledkezni a csehszlovákiai magyar klubmozgalom, művelődési táborok és honismereti kerékpártúrák jelentőségéről. Ezek a mozgalmak a hatvanas évek második felében születtek, és három évtizeden keresztül más-más intenzitással fejtették ki tevékenységüket a hivatalos ideológiától meglehetősen függetlenül. Fontos szerepük volt a helyi és regionális nemzeti értékek és emlékhelyek újrafelfedezésében, illetve a magyarországi kulturális értékek közvetítésében. A következő, komoly hatást gyakorló intézmény, az Iródia volt. A fiatal szlovákiai magyar irodalmárok 1983-ban az érsekújvári Csemadok-szervezet mellett egy viszonylag független irodalmi csoportosulást hoztak létre Hodossy Gyula vezetésével. A több éven keresztül működő, mintegy 20-30 fős csoport irodalmi hatása és a pártállami kereteket semmibe vevő magatartása kihatott a kilencvenes évek elejére is. Az irodalmi középnemzedék közül Grendel Lajos, Balia Kálmán és Zalabai Zsigmond vette ki részét az Iródia szakmai háttérmunkájából. Az Iródia 1985-ös betiltása idején már képzőművészeti körrel és tudományos (néprajzi) szakcsoporttal is rendelkezett (Hodossy-Kulcsár 1994). Az általa megjelentetett Iródia Füzetek 17 száma a független kiadványok első irodalmi megnyilvánulása volt.389 390 A civil szerveződések sorában fontos kezdeményezés volt az Iródiából kinőtt Stúdió érté, amely 1986 után jelentős központja lett az experimentális irodalmi alkotóknak Csehszlovákiában, később pedig nemzetközi szinten is. A hetvenes és nyolcvanas években a társadalmi-politikai kérdések burkoltan, de néha nyíltan is az irodalmi müvekben vagy az egyes alkotások kapcsán szervezett szakmai vitákban jelentek meg. Az esztétikai és/vagy társadalmi, az individuális és/vagy kollektív alternatívát kínáló irodalmi művek és szakmai viták már ek389 A Memorandumot hivatalosan 266 aláíró jegyezte, az azóta előkerült ívek alapján számuk több mint 300-ra tehető. Lásd Fórum Kisebbségkutató Intézet. Memorandum 1988. 390 Lásd Iródia Füzetek. Fórum Kisebbsógkutató Intézet, Bibliotheca Flungarica, törzsállomány.
