Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében
A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete...215 A magyarországi kereskedelmi rádiókat preferálók leghangsúlyosabb csoportképző tényezője a kor: leginkább a 35 évnél fiatalabbak380 (.233) tartoznak ebbe a típusba, míg az 55 évnél idősebbekre ez nem jellemző (-.328). Az utolsó típust, a magyarországi kereskedelmi televíziókat preferálók típusát a vizsgált változók szerint nem sikerült beazonosítani, mivel egyikkel sem mutatott szignifikáns kapcsolatot. Hasonló elemzést a kilencvenes években is végeztünk.381 Akkoriban az információforrás nyelve volt az a leglényegesebb választóvonal, amely mentén a szlovákiai magyarok típusokat nyelve továbbra is fontos differenciáló tényező, hiszen első szinten épp ez különbözteti meg az első típust a másik négy típustól. Ugyanakkor az utóbbi típusokon belül más „vízválasztók” is megjelennek: a közszolgálati és a kommersz jelleg, az országos és helyi dimenzió, sőt a televízió és rádió önmagában is feltűnik, mint csoportképző tényező. A médiapreferencia csoportokhoz írásunk utolsó részében majd még visszatérünk, most azonban a szlovákiai magyarok műsorfogyasztói orientációiról szeretnénk néhány szót szólni. 5. táblázat. A felsorolt műsorokat kedvelik (%) 2001 2003 1. vetélkedők 81 79 2. hírműsorok 80 84 3 showműsorok 69 72 4. játékfilmek 81 73 5 ismeretterjesztő filmek 58 81 6. filmsorozatok 50 59 7. sportközvetítések 51 53 8. bűnügyi filmek 51 56 9. könnyűzenei műsorok 57 62 10. hagyományőrző műsorok 54 58 11. politikai vitaműsorok 42 46 12. irodalmi műsorok 43 41 13. müvészfilmek 41 41 14. komolyzenei műsorok 27 26 15. reklám 7 10 alkottak. Bár a két elemzés teljes mértékben nem hasonlítható össze - egyrészt a változók körének már említett leszűkülése miatt, másrészt pedig azért, mert korábban a sajtópreferenciák is helyet kaptak benne -, az mindenképpen megállapítható, hogy a vizsgált népesség tovább rétegződött. Az információforrás 2. MŰSORPREFERENCIÁK ÉS MŰSORFOGYASZTÓI ORIENTÁCIÓK A műsorpreferenciákat oly módon vizsgáltuk, hogy a megkérdezetteknek a kilencvenes években tizenhárom, 2001-ben és 2003-ban pedig ti380 Mindez más adatokkal is alátámasztható. A Mozaik 2001 c. kutatásban, amely kimondottan a 15-29 éves korosztályra specializálódott, a következő eredményeket kaptuk: a fiatalok leginkább az RTL Klubot (47,3%) és a TV2-t (26,2%) nézték, a közszolgálati magyar tévét a magyarok 8,2 százaléka preferálta, a közszolgálati szlovák tévét viszont meg sem említették. Ugyanakkor 7,7 százalékuk a Markízát is nézte, valamint említették a cseh adókat, a CNN-t, a Discovery-t, az ORF1 és ORF2-t és a Music TV-t. A fiatalok rádiópreferenciái 2001-ben: Danubius (37,4%), Slágerrádió (11,6%), Juventus (8,6%), Kék Duna (6%), Fun Rádio (4,7%), Patria Rádió (1,8%), Rádio Expres (0,6%). 381 Lampl, Zs.:- Sorbán, A.: A szlovákiai magyarok médiapreferenciái és fogyasztói orientációi
