Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
206 Zsidó János 2.2.10.7. Konferenciák, teológiai jellegű továbbképzések Kánonjogi konferencia megszervezésére 2006 tavaszán került sor Egyházgellén, ahol az egyházjog neves hazai és külföldi képviselői adtak elő. 2006 őszén a Pázmáneum szervezésében teológiai tanulmány napra került sor Zselízen, melynek témája ez alkalommal a papi szolgálat volt. Előadók valamennyien Magyarországról érkeztek. Itt volt ThDr. Márfi Gyula, veszprémi érsek, Thdr. Török József a budepesti Pánnány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának egyháztörténész professzora, ThDr. Füzes Adám a budepesti Pármány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának liturgikus professzora, ThDr. Székely János biblikus professzor, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora. Korábban is voltak ilyen helyi és regionális rendezvények, országos rendezvényre azonban csak 2006-ban a lelki megújulás évében került sor. A Szlovákiai Magyar Hitoktatási Központ szervezésében évente 4 alkalommal kerül sor a hitoktatók továbbképzésére. Főleg magyarországi szakemberek segítségével ismerkednek meg hitoktatóink a tanítás és nevelés legújabb módszereivel. 2006-ban a Magyar Püspöki Kar meghirdette a Lelki megújulás évét, melyhez csatlakoztak a szlovákiai magyar katolikusok is. Ennek köszönhetően számos olyan rendezvény megszervezésére került sor, melyet eddig nem lehetett megtartani. 2006. november 19-én került sor a Szent Erzsébet év megnyitására. Ez újabb lehetőséget nyújt majd számos fontos egyházi rendezvény megszervezésére. 2.2.10.8. Népi vallásosság és hagyományőrzés A katolikus hitélet nemcsak a templomokban zajlik, hanem a templomon kívül is. Ennek egyik jelei az apró szakrális tárgyak, melyek az otthonokban találhatók: a vallásos tematikájú falvédők, faliszőnyegek, hímzett vánkosok, vallásos tematikával díszített poharak, tálak, szenteltvíztartók, Mária és Jézus képek, keresztek, betlehemek, házi oltárak, a bejárati kapu feletti mélyedésben elhelyezett szobor, a szentelt barka, a búzaszenteléskor megszentelt búzaszár, adventi koszorú, karácsonyfa. Ezeknek az apró szakrális tárgyaknak külön kézműves iparuk van, és különösen búcsúkon, búcsújáró helyeken árulják őket. A vallási élethez különböző népi szokások is társultak. Ilyenek például a Szállást keres a Szent család, mendikálás, betlehemezés, vízszentelés, Balázs áldás, házszentelés, használati eszközök megáldása, a különböző böjti szokások, passiójátékok, virrasztás a szentsímál, húsvéti ételszentelés, búzaszentelés, pünkösdölés, Szent Iván éji tűzugrás, a falusi búcsúi szokások, búcsújárások, új kenyér, új bor és a termények megáldása, a halottak napi temetőjárás, rózsafüzér imádkozás, népi imádságok és népi énekek, virrasztás a halottnál. Mindezen szokásoknak megvan a maga rendszere, pontos formája, ideje és helye, és jelentős hatást gyakorol még ma is különösen a falusi ember életére. 2.3. Zárszó Megpróbáltunk betekintést nyújtani abba a sokrétű lelki, szellemi és kulturális tevékenységbe, mely a szlovákiai magyar katolikusokat jellemzi. Természetesen ez csak részben sikerült, hisz óriási anyagról és területről van szó. A szlovákiai magyarok többsége katolikus vallású, és Pozsonytól Agcsernyőig húzódóan él, így aztán sajátos vallási kulturális értékei vannak az egyes tájegységeknek. Másfajta vallási kulturális értéket mutat Csallóköz, mást a Mátyusföld, megint mást a Palócvidék, a Gömör- és az Ungvidék, s még nem tettünk említést a nemzetiségi szórványban élő magyar katolikusok életéről. Sok helyen számukra az utolsó kapaszkodó, megmaradási lehetőség a templom. Ez az a hely, ahol még magyar szót hallanak, magyarul énekelhetnek, hisz a magyar iskola és a magyar kulturális értékek körülöttük már megszűntek. Érdekes színfolt a csehországi magyar katolikusok élete, akik teljes asszimilációra vannak ítélve, nincs magyar papjuk. A szlovákiai ma-
