Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
192 Zsidó János ZSIDÓ JÁNOS 2. A KATOLIKUS EGYHÁZ 2.1. Bevezetés Az egyház és a kultúra mindig szorosan összefonódott. Európa kulturális gyökerei a görögrómai és zsidó-keresztény kultúrából és hagyományból táplálkoznak. Az egyház kétezer éves történelme folyamán számos kulturális értéket adott a világnak. Az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében is több egyházi, vallási témával találkozunk, s ez így van napjainkban is. A XX. század első felében nagy jelentősége volt a különböző egyházi és felekezeti tevékenységnek. Az iskolák nagy része egyházi jellegű volt. A katolikus egyházi szervezetet a KÁLÓT és a KALÁSZ jelentősen hozzájárultak a közösség kulturális életéhez. Színdarabok, tanfolyamok, előadások szervezésével emelték a falu kulturális és gazdasági életét. A magyar katolikusoknak számos intézményük volt, mely biztos garanciát adott a jövő építéséhez. A kommunizmus hatalomra jutásával minden megváltozott. Még az írmagját is ki akarták irtani a vallásos életnek, értéknek, hagyománynak. A rendszerváltás után az egyház szabadságot kapott, de nem volt felkészülve arra a feladatra, amely rá várt. Kevés volt a magyar pap, s nagy részük elöregedett. Az ateizmus, majd az azt követő szekularizáció és a fogyasztói társadalmi szemlélet nagyon sok kárt okozott az emberek lelkében. Ez kihatott az emberi együttélésre és kultúrára is. Ennek ellenére az egyház továbbra is megpróbálja az emberek szívébe beleoltani a tartós, igazi szellemi értékeket, s ehhez tartoznak a vallási és kulturális értékek is. 2.2. Katolikus kulturális élet a rendszerváltás után Az 1989-es változások szabad utat engedtek az egyházak működésének. A gond csak az volt, hogy hiányzott az anyagi fedezet és a megfelelő szakemberek, így a szlovákiai magyar katolikusság nehezen tudta összeszedni magát. Míg az SZRKE egységes és többségében magyar püspök áll az egyház élén, pontosan dokumentálva van minden tevékenysége, addig ez a szlovákiai magyar katolikusságról nem mondható el. A magyar római-katolikusok négy egyházmegyében élnek, melyeknek élén minden esetben szlovák püspök áll. A magyar görög-katolikusok szintén külön egyházmegyébe tartoznak. Nincs egyesített adatbázisunk, sokszor nem is tudunk egymásról. így minden adatot külön-külön kellett összegyűjteni. Óriási munka és anyag lenne, ha sikerülne pontosan dokumentálni a magyar katolikusok életét, kulturális tevékenységét. Ez az írás elsősorban az országos jellegű rendezvényket tartalmazza. Sok helyi jellegű eseményhez nem sikerült hozzájutni. Az eddig öszszegyűjtött anyagból azonban látni, hogy a szlovákiai magyar katolikusok tevékenysége sokrétű, nem merül ki a pusztán vallási egyházi értékek továbbadásában, hanem élénken bekapcsolódik a szlovákiai magyarság nemzetébresztő, szociális és kulturális munkájába. Ez megvalósul plébániai és egyházmegyei szinten is. Terjeszti a keresztény kultúrát, együttműködik különböző világi kulturális civil szervezetekkel és a jó ügy érdekében minden jóakaratú emberrel. 2.2.1. Iskolaügy, képzések, tanfolyamok A rendszerváltás magával hozta a lehetőséget az egyházi iskolák újraindítására. Míg a múltban az alapiskolák zöme felekezeti iskola volt, mára az egyházi iskoláknak csak jelzés értékük van. Az egyház sem anyagilag, sem szakmailag nem volt felkészülve arra, hogy tömegesen éljen ezzel a lehetőséggel. Elsősorban problémát jelentettek az épületek. Visszaszerzésük nem volt egyszerű, mivel a szocializmus alatt a volt egyházi iskolák épületeit államosították. Többségüket időközben lebontották, vagy egyéb nem iskolai célokra kezdték hasznosítani. A következő gondot a visszakerült épületek állaga valamint felszereltsége jelentette. Minden épület átépítésre, korszerűsítésre szorult. Csak ezt követően kerülhetett sor az eszközberuházásra. Az iskolák EU komfortossá tétele nem kevés áldozatba került. A legnagyobb gondot azonban a szakmailag, erkölcsileg és ideológiailag megfelelő pe
