Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Nagy Myrtil: Színpadi folklór

Színpadi folklór 155 Az Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptánefesztiválon rendszeresen szereplő gyermektánccsoportok: Ágacska Gyermektáncegyüttes, Dunaszerda­­hely Apró Bodrogközi Gyermektáncegyüttes, Királyhelmec Árvácska Gyermektáncegyüttes, Kassa Boglárka Gyermektáncegyüttes, Feled Botorkáló Gyermektáncegyüttes, Király­helmec Ifjú Szivek Féli Gyermektáncegyüttese, Fél Iglice Gyermektáncegyüttes, Szőgyén Kelepeiők Gyermektáncegyüttes, Buzita Kis Csali Gyermektáncegyüttes, Somorja Kis Ilosvai Gyermektáncegyüttes, Nagyida Kis Malmos Gyermektáncegyüttes, Jóka Kis Mátvus Gyermektáncegyüttes, Felsöszeli Kistiglinc Gyermektáncegyüttes, Dunaszer­­dahely Kökörcsin Gyermektáncegyüttes, Kisgéres Nádas Gyermektáncegyüttes, Fámád Pimpimpálé Gyermektáncegyüttes, Apáca­szakállas Pitypang Gyermektáncegyüttes, Losonc Rozmaringsarj Gyermektáncegyüttes, Szína Új Barkóca Gyermektáncegyüttes, Rima­szombat Vasvirág Gyermektáncegyüttes, Kéménd 2.4. Népdalkörök, hagyományőrző csopor­tok Népdalköreink és hagyományőrző csoportjaink többsége magas színvonalon végzi munkáját. Sokat segített az utóbbi években, hogy két na­gyobb versenyük, a Tavaszi szél és Bíborpiros szép rózsa bekapcsolódott a magyarországi mi­nősítést nyújtó versenyekbe. Míg a Tavaszi szél a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége minősítő rendszerében kapott helyet, addig a Bíborpiros a Vass Lajos Kárpát-medencei Nép­zenei Versenynek szolgál egyben elődöntője­­ként is. Mind a minősítés, mind a verseny ked­vező hatással van csoportjainkra, mivel világo­san megjelölhető feladatokat s ezek révén értel­met ad az amatőr csoportok rendszeres munká­jának, fenntartja a karéneklés értékes hagyomá­nyait, és serkenti az együttesek szakmai szín­vonalának emelkedését. Flasonlóan fontos, hogy a szaporodó társadalmi szervezetek, egyesületek körében az értékteremtő és érték­őrző zenei egyesületek továbbra is helyet s en­nek következtében társadalmi megbecsülést kapjanak. Ebben a kategóriában főként az éneklő cso­portokról beszélhetünk (asszonykórusok, nép­dalkörök, vegyeskarok stb.), mivel a tánccal foglalkozó hagyományőrző csoportok egy-két kivételtől eltekintve már nincsenek, az egykori zenekarok tagjai is lassan eltávoztak. A zene­karok esetében mára csak egy-két hangszeres szólistáról (citera, hegedű, tárogató) és citera­­zenekarokról beszélhetünk, melyek száma ele­nyésző. E kategória esetében a jövőben gondot jelenthet az az utánpótlás hiánya, mivel a jelen­legi tagokról még elmondhatjuk, hogy eredeti, megélt, sokszor még élő hagyományaikat mu­tatják be, de a következő generáció esetében már csak megtanult, betanult műsorokról be­szélhetünk. A fiatalabb tagokból álló csoportok csupán a próbákon találkoznak a népdallal, nem képesek immár régiójuk, falujuk előadási, stílusbeli sajátságait visszaadni. E csoportok száma, összehasonlítva a fel­nőtt néptáncegyüttesekével, rendkívül nagy. Nincs olyan régió, ahol ne működne legalább egy csoport. Minőségüket tekintve elmondhat­juk, hogy azok az együttesek, melyek két szak­mai fórumukon előkelő helyezéseket értek el, a magyarországi versenyeken is az élen végez­tek. Az utóbbi években a Tavaszi szél és a Bí­borpiros szép rózsa vetélkedőkön legjobb bírá­latban részesült csoportok: Berkő Berzéte-Kőrösi Népdalkor, Berzéte Alsóbodoki Női Éneklőcsoport, Alsóbodok Cimbora Férfi Daloskor, Béke Gímesi Hagyományőrző Csoport, Gímes Kisbarkó Népdalkor, Gesztete Kolonyi Gyöngykoszoró, Kolon Nagykéri Vegyes és Női Éneklőcsoport, Nagykér Padányi Népdalkor, Padány

Next

/
Thumbnails
Contents