Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Danter Izabella: Muzeológia
DANTER IZABELLA MUZEOLÓGIA 1. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP A múzeumokban és galériákban őrzött műgyűjtemények felbecsülhetetlen értékű kulturális örökséget jelentenek egy-egy nemzet számára. A magyarok gazdag, múltjukat idéző muzeális értékű tárgygyűjteményekkel büszkélkedhetnek. A történeti Magyarország területén az első múzeumi gyűjtemények a 19. század kezdetén alakultak. A mai Szlovákia területén a kezdeti múzeumi vonatkozású törekvések, amelyek a mütárgygyüjtemények intézményesített kezelésében nyilvánultak meg, már a korai időszakban nyomon követhetők. Az első múzeumi egyletek és az általuk létrehozott gyűjtemények a 19. század második felében Pozsonyban, Kassán, Rimaszombatban, Komáromban és más városokban alakultak meg. Ezek a gyűjtemények részben a magyar nemzet, részben az Osztrák-Magyar Monarchia területén és a távoli földrészeken élő más etnikumok kulturális emlékeit gyűjtötték össze. Elsősorban régészeti, numizmatikai, helytörténeti, művészettörténeti és kisebb számú néprajzi gyűjtemények voltak. Az 1918-1938 közötti időszakban a Csehszlovák Köztársaság államkereteiben élő magyarok földrajzi és politikai helyzete, társadalmi és kulturális viszonyai rányomták bélyegüket a múzeumi tevékenységre. Az új körülmények között a múzeumi gyűjteményekben a néprajzi anyag jelentősége átértékelődött. A magyarlakta területeken működő, a műgyűjteményekben a népi kultúra dokumentálását szolgáló tárgykollekciók száma megnőtt. A Szlovák Múzeumi Szövetség 1947-ben határozatot hozott, amelynek alapján elindult a múzeumi hálózat kiépítése Szlovákia területén. Ennek értelmében az egyes járásokban fokozatosan alakultak meg a múzeumi intézmények. Jellegük általában „honismereti” volt, s küldetésük az adott régió természetrajzát, történelmét és társadalmi fejlődését volt hivatott dokumentálni. A múzeumi szakmunka szabályozása érdekében 1961-ben kiadták a 109. számú, múzeumokról és galériákról szóló törvényt, amely elősegítette a szakgyakorlat egységesítését az országban. Ezt a törvényt felváltotta az 1998. április elsején érvénybe lépett 115. számú, múzeumokról és galériákról szóló törvény, amelyet 2001-ben a 387. számú törvénnyel módosítottak. Ez a törvény már nemcsak a múzeumokról és galériákról szól, hanem a múzeumi és galéria értékű tárgyak védelméről is. A múzeumi törvényhez kapcsolódnak a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának idevonatkozó rendeletéi, mégpedig az 1998-ban kiadott 342. számú és az ezt kiegészítő, 2004- ben kiadott 557. számú rendelet. A muzeológia eszközeinek alkalmazása a múzeumokban rendszeres munkát követelt, amely során a múzeumi tevékenység öt alapvető feladata várt megoldásra: 1. a gyűjtés, a gyarapítás; 2. az őrzés, a tárolás; 3. a védés, a gondozás; 4. a kutatás, a feldolgozás; 5. a bemutatás. A muzeológia mint önálló tudományág létezése és oktatása Szlovákiában csupán rövid múlttal rendelkezik. 1993-ig a szlovákiai szakemberek a brünni egyetemen végezhettek tanulmányokat a muzeológia területén. Szlovákiában e fiatal szakterület oktatása csupán az 1990-es években indult meg, mégpedig három
