Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Liszka József: A tudományos intézményrendszer, a tudományos élet és irodalom

132

Liszka József

szlovák nyelvűek voltak, legfeljebb ritkán magyar összefoglalóval. Mára a magyar összefoglalások is eltűntek belőlük. A rendszerváltás után viszont felújította a tevékenységét a 120 esztendeje alapított Gömör-Kishonti Múzeumegyesület. A jogfolytonosságot ily módon is hangsúlyozva, a régi egyesület évkönyvét számozásban is folytatva jelenteti meg ismét évkönyvét - csak magyarul. Az északi magyar peremvidék lapja alcímen lát napvilágot a Gömörország című, negyedévenként megjelenő honismereti folyóirat (jellegében is leginkább a magyarországi Honismerettel rokonítható).

4. PROBLÉMÁK, TÁVLATOK

A szlovákiai magyar tudományos intézményrendszer szervezeti kereteit nagy vonalakban kialakítottnak látjukl:

1. vannak tudományos intézeteink, szervezeteink,

2. vannak tudományos publikációs fórumaink, lehetőségeink

3. kialakulóban lehet a szakmai utánpótlás helyzete is.

Mindez azonban egyrészt „csak” keret, amelyet megfelelő tartalommal, igényességgel kell kitölteni. Másrészt (s ez részben összefügg az „igényes tartalommal” is), amit a legnagyobb problémának látunk, az a finanszírozás kérdése. Európai igényességit tudományt állandó anyagi fenyegetettség, pályázati függőség közepette hosszú távon nem lehet művelni. Egyegy tudományos problémafelvetés megválaszolása gyakran hosszú évek kemény munkájának az eredménye. Ha ezt a tudományos munkát az arra képzett szakemberek folyamatosan pályázatírásokkal, az elszámolások körüli „ügyeskedésekkel” kénytelenek megszakítani, ne várjunk tőlük Európában is versenyképes eredményeket. Legfontosabb intézményeink, tudományos fórumaink anyagi stabilizálása elsőrendű feladatnak tekinthető.

S mindehhez még elvi, módszertani kérdések is kapcsolódnak. Miként tudhat egy kisebbségi tudományosság Európába integrálódni?

Az eddig elmondottakból is látható, hogy a szlovákiai magyar tudományosság eredményeit számtalan helyen lehet hazai magyar orgánumokban közreadni. Bár ezek ma már kevés kivételtől eltekintve eljutnak/eljuthatnak/eljuthatnának minden jelentősebb magyar és külföldi tudományos műhely könyvtárába, az adott kérdésekkel foglalkozó kutatók asztalára, mindamellett továbbra is szükség van arra, hogy a szlovákiai magyar kutatók magyarországi periodikákban is publikáljanak. Erre egyrészt az időről időre történő megmérettetés, másrészt a tudomány egyetemes magyar vérkeringésébe s ezáltal részben az európai közegbe való tényleges bekerülés végett van szükség. Mindez tennészetesen nem elég. Nemzetközi projektumokban, kutatási programokban való részvételre, idegen nyelvű publikációkra, konferenciákon való részvételre, nemzetközi konferenciák szervezésére is szükség van.

Szlovákiai magyar viszonylatban kézenfekvő, hogy a magyar után/mellett elsősorban szlovákul adjuk közre eredményeinket. Amint arra már utaltunk (s azért ezt említjük, mert ezt a gyakorlatot ismerjük közelebbről), a szlovák néprajztudomány oldaláról is van fogadókészség magyar eredményeknek szlovák nyelven történő közreadására. Mindamellett szükség van arra a - gesztusértékűnek is felfogható - kiadási politikára, ami saját gondozási! szlovák nyelvű publikációkat is eredményez (a szlovákot a csehek mellett a lengyelek és a dél-szláv kutatók is olvasni tudják, tehát a szlovák nyelv végső soron nem is olyan rossz ugródeszka Európa irányában). Világnyelveken (elsősorban németül és angolul) is prezentálni kell eredményeinket. Amellett, hogy törekedni kell a külföldi szakfolyóiratokban való megjelenésre, mi is publikálhatunk bizonyos, fontosnak minősülő eredményeket világnyelveken (amint már utaltunk rá, erre törekszik például az Acta Ethnologica Danubiana s újabban az Eruditio — Educatio).