Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Tartalom - Csanda Gábor - Tóth Károly: Előszó

CSANDA GÁBOR-TÓTH KÁROLY ELŐSZÓ Amikor a Magyarok Szlovákiában című könyvsorozatunk első kötete, az Összefoglaló jelentés (1989-2004) megjelent, csak néhányan gondoltuk, hogy sikerkönyv lesz belőle. Azóta már máso­dik kiadásban is megjelent, és sikerült megjelentetnünk az adott időszak dokumentumait és krono­lógiáját is tartalmazó második kötetet. A két kötet előkészítse során derült ki, hogy az elmúlt másfél évtizedről sokkal többet tudunk, mint azt az első kötet terjedelmi keretei „megengedtek” a szerkesztők (Fazekas József és Hunčík Péter) számára. Ezért döntöttünk úgy, hogy a könyvsorozatot további monografikus igényű köte­tekkel folytatjuk. A szlovákiai magyar kultúra az elmúlt másfél évtizedben nagy változáson ment keresztül. Új­jáalakult az intézményrendszer, megváltozott a kultúráról alkotott hagyományos felfogás, új ki­adók alakultak, alapvetően más finanszírozási rendszer jött létre. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, töretlen volt az a munka, melyet a kultúra szervezői és művelői végeztek. A sorozat harmadik kötete az irodalom, a könyvkiadás, a színházak és múzeumok, a könyvtá­rak, a tudományos élet, a művészet, a zenei élet, a színpadi folklór és az öntevékeny művészeti mozgalom elmúlt több mint másfél évtizedes fejlődését rögzíti, kitérve a nyelv fejlődésére és az egyházak szerepvállalására a kultúra ápolásában. Mivel a kultúra egyes területei nagyon sokszínűek, és egymással összefüggnek, nehéz volt pontos határvonalat vonni közöttük. Az olvasók elnézését kérjük, ha az egyes területek több tanul­mányban is felbukkannak. A szerkesztők szándéka az volt, hogy a kötet a maga dinamizmusában rögzítse a kultúra fejlődését, és minél több szempontból vizsgálja, értelmezze és elemezze azt. A monográfia átfogó, a kultúra legfontosabb területeit bemutatni szándékozó igénye óhatatla­nul annak látszatát is keltheti, hogy a kötet a maga keretei közt a kultúra és a művelődés tizenöt éves alakulásának kimerítő és mindenre kiterjedő összefoglalója kíván lenni, mégpedig a szüksé­ges mértékben a kijelölt időszak elé és mögé is figyelve. Természetesen ez a cél lebegett a legin­kább az érdekeltek, azaz a szerzők és a szerkesztők szeme előtt. Ugyanakkor az érintettek kezdet­től fogva tisztában voltak lehetőségeik, ismereteik s végső soron céljaik korlátozottságával. A mo­nográfia így korántsem tekinti magát cáfolhatatlan sarktételek tárának, avagy mélységében, szé­lességében és főként tárgya megközelítési irányaiban újra nem gondolható tótumfaktumnak. El­lenkezőleg. Olyan számbavétel, amely kétségtelen eredményeivel és esetleges hiányaival is főként önmaga - a szakma és a tágabb olvasóközönség felőli - továbbgondolásában és tovább írásában ér­dekelt.

Next

/
Thumbnails
Contents