Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
82 Egyéb dokumentumok ún. üzemi demokrácián alapuló vállalati önigazgatással nem lehet a gazdasági visszaesés és hatékonyságromlás veszélye nélkül helyettesíteni. Országunkban ez a két vállalati forma az uralkodó. Az állami vállalatok felügyeletével és működtetésével megbízott hivatalnokgárdának szinte semmilyen érdekeltsége nincs a nyereségtermelésben és vagyongyarapításban, egzisztenciája nem attól függ. A mindenkori kormányok kezelésében lévő vállalatoknál a meghozandó döntésekben a gazdasági törvényszerűségek gyakran háttérbe szorulnak a kormány politikai céljaival szemben, így a hatékonyság romlik. Az állami vagyonkezelő bürokrácia fenntartása is a költségvetést terheli. A vállalati önkormányzaton alapuló gazdaságirányítás látványos csődjére Jugoszlávia a példa. A munkások által választott vezetés léte attól függ, hogy kiszolgálja-e a munkavállalók bérköveteléseit a vagyongyarapítás és a fejlesztés terhére. Az alkalmazottak kétféle szerepbe kényszerülnek: tulajdonosként kellene gondolkozniuk, de mint munkavállalók az érdekvédelmüket helyezik előtérbe. Az érdekviszonyok ilyen kuszasága destabilizáló tényező a gazdasági döntéshozatalban. A direktív állami irányítás megszűnésétől alapvető változás nem várható, mert ez önmagában nem változtat a valóságos tulajdonlás hiányából fakadó, mindenütt tapasztalható érdektelenségen. Ezért a mezőgazdaságban is rendszerváltásra van szükség. Az Független Magyar Kezdeményezés mezőgazdasági programjában alapvető célként szerepel a tulajdonviszonyok sürgős megváltoztatása. így alakul ki valós érdekeltség, tulajdonosi és gazdaszemlélet, amely motorja a munkának, termelésnek. Az átmenet nehézségeit figyelembe véve ezt a változást úgy akarjuk végrehajtani, hogy folyamatosan biztosított legyen a hazai élelmiszerellátás. Meg kívánjuk teremteni a lehetőségét annak, hogy különböző tulajdonformák és üzemi szerkezetek jöjjenek létre, melyek arányáról és életképességéről a piacnak kell ítéletet mondania a gazdasági egyenjogúság feltételei mellett. A mai nagyüzemi struktúra túlsúlya miatt szükségszerű, hogy a jövőben a mezőgazdasági vállalkozók nagy számban jelentkezzenek és önállóan szerveződhessenek. A piaci viszonyok létrehozásához és a magánvállalkozások létrejöttéhez nélkülözhetetlen a földpiac megteremtése és a föld valós értékének a piac általi meghatározása. A szabad földforgalom megteremtését a jövőbeni struktúraváltás alapjának tartjuk. A földbérlet önmagában nem oldja meg a biztonságos mezőgazdasági termelés problémáit, és a föld kizsarolásához vezethet. A föld magántulajdonán alapuló mezőgazdasági vállalkozás, létrehozandó vagy együttmaradó szövetkezet képes csak biztosítani a mezőgazdasági termelés stabilitását. Tulajdonreform a szövetkezetben A tulajdonreform megvalósításához alapfeltételnek tartjuk a szövetkezetek összevonásának megszüntetését. Vezérelvünk az erőszakos kollektivizálás által kifosztott parasztság teljes erkölcsi és anyagi rehabilitációja. Központi döntéssel vissza kell állítani a parasztásg és utódai föltulajdon feletti rendelkezési jogát. Ez után szükségesnek tartjuk a termelőszövetkezetek vagyonközösséggé való átszervezését. A tulajdonos a bevitt földjével arányosan szövetkezeti részjegy vagy vagyonjegy formájában birtokolná tulajdonát. A vagyonjegyek szabadon adhatók, vehetők és örökölhetők lennének. Ezzel jelentős lépést teszünk az igazi szövetkezetek felé. A tulajdonrendezés minőségi változást hoz, mert a gazdasági vezetés feletti tulajdonosi ellenőrzés javítani fogja a termelés hatékonyságát. A szövetkezeti vagyon feletti tulajdonjog visszaállítása nem jelenti a vagyon felosztását, de megteremti annak lehetőségét. Utána már a tulajdonosok szabad akaratán múlik, hogy a vagyonrészeket milyen formában működtetik tovább. Ha számukra előnyös, továbbra is együttmaradhatnak, vagy másfajta szövetkezetét, részvénytársaságot, egyéb gazdasági társaságot alakíthatnak. Jól működő szövetkezet esetében, ha a fóldtulajdonosk is úgy akarják, tartsák fenn tulajdonosi viszonyuk mellett a közös használati jogot, gyakorlatot. A magántulajdont ebben az esetben is rendezni kell részjegy, részvény vagy más alapon, ami örökölhető függetlenül attól, hogy az örökös sző-
