Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A Független Magyar Kezdeményezés programnyilatkozata 77 nosságának alapját. Ez, és csakis ez teremtheti meg a feltételét annak, hogy Csehszlovákia az európai integrálódás aktív részese lehessen. A Független Magyar Kezdeményezés ennek az elvnek a kifejeződését látja a szövetségi szinten létrehozandó „multikulturális” minisztériumban. Ahhoz, hogy a korszerű nemzettudat kialakulhasson, a nemzeti félelmeket kell maradéktalanul felszámolni. Csehszlovákiában ilyen szempontból a legfontosabb félelemgóc a cseh és a szlovák nemzet viszonyának a kérdése. A Független Magyar Kezdeményezés a csehszlovák állam olyan fokú decentralizálását javasolja, amely a köztársaságok szövetségéig elmenő továbbfejlesztését, illetve a szomszédos államokkal olyan viszony kialakítását teszi lehetővé, melynek révén az államhatárok gyakorlatilag elveszítenék eddigi túlfokozott politikai jelentőségüket. A Független Magyar Kezdeményezés leszögezi, hogy hatékony kisebbségvédelmet mindig csak a többség tud nyújtani. A többségnek ez kötelessége mind politikai, mind pedig nemzeti téren. A Független Magyar Kezdeményezés célja a magyarok politikai, gazdasági és szociális egyenrangúsítása egy olyan Csehszlovákiában, melyben az állam egyenlő polgáraiként, annak minden nemzetével, nemzeti kisebbségével és etnikumával együtt közeledhet egy demokratikus egyesült Európához. A hatalom egyetlen forrása a nép. A Független Magyar Kezdeményezés a politikai életben a többpártrendszerű parlamentális demokrácia megteremtésére törekszik. Ezen belül a csehszlovákiai magyaroknak is létre kell hozniok saját demokratikus politikai szervezeteiket. A hatalmi harcban résztvevő párt és pártszerűen működő szervezeteken kívül szükség van olyan egyletekre és társaságokra, melyek a csehszlovákiai magyarság évtizedeken keresztül sorvasztott politikai kultúrájának fejlesztését tekintik feladatuknak. A Független Magyar Kezdeményezés helyi csoportjainak társadalomtudományi képzettségű tagjai már ma tartsanak alapvető politikai ismereteket nyújtó előadásokat a magyar településeken. Az önkény felszámolásához szükséges a hatalom hármas megosztása, az a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól történő elválasztása. A polgárok soha többé ne váljanak egy olyan hatalmi csoport rabjaivá, amely nélkülük, saját érdekeinek megfelelően alkotja törvényeit, maga határoz végrehajtásuk mikéntjéről és ellenőrzés nélkül dönt abban a kérdésben is, mikor és ki szegte meg azokat, valamint kinek megengedett a törvények áthágása. A nemzeti kisebbségeknek létre kell hozniok azokat a posztokat mindhárom fő hatalmi központban, amelyekben az általuk demokratikusan választott képviselőik természetes politikai úton érvényesíthetik a kisebbségek érdekeit. Ez a feltétele annak, hogy a nemzeti kisebbségek maguk döntsenek minden olyan kérdésben, amelyek csak őket érinti, és egyenrangú félként dönthessenek azokban a kérdésekben, melyek őket is érintik. A Független Magyar Kezdeményezés álláspontja szerint a közigazgatás legfőbb egysége a település. Minél több döntés jogát kell a helyhatósági választótestületek körébe utalni. Jogilag minden település egyenlő. A nemzeti kisebbségeknek érvényesíteniök kell érdekeiket az önkormányzati testületekben ott is, ahol az adott településen belül számbeli kisebbségben vannak. Már ma meg kell találnunk azokat a magyar polgártársainkat, akik ezekben a testületekben méltóképpen tudják képviselni választóik érdekeit. A Független Magyar Kezdeményezés ugyanakkor fontosnak tartja a magyar többségű helységekben a más nemzetiségű népcsoportok védelmét és képviseletének biztosítását a képviseleti szervekben. Létre kell hozni azokat a vitaköröket, amelyekben a települések politikai életének alapkérdései tisztázódhatnak. A gazdaságban a Független Magyar Kezdeményezés célja a gazdasági jogállam, azaz a piacgazdaság megteremtése, valamint a vállalkozói szabadság és a tulajdonformák egyenrangúsága mellett a szociális biztonság szavatolása. Szükséges a tulajdonviszonyok és a tulajdonosi jogok nyilvánosság előtti tisztázása, nehogy a régi gazdasági bürokrácia korábbi hatalmát magántulaj-
