Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A csehszlovákiai magyarok memoranduma, 1988 61- olyan járásokat hoztak létre a déli területen melyekben (két járás kivételével) a magyarság kisebbségbe került és az új járási rendszer csökkentette illetve felszámolta a helyi önkormányzati szervek viszonylagos önállóságát;- az 1970-es években megszűnésre ítélték a nem központinak nyilvánított az urbanizációs körzeteken kívül eső településeket (itt él a magyar kisebbségnek kb. a fele); ezekben a községekben építkezési és fejlesztési tilalmat rendeltek el és a fejlesztési tilalmat csak 1986-ban oldották fel részlegesen;- a magyar etnikum területén fekvő városok történelmi részeit melyekben szinte kizárólag őslakos magyarok éltek városrendezési ürüggyel zömmel lebontották;- az épülő bős-nagymarosi vízlépcső a csehszlovákiai szakaszon 58, szinte kizárólag magyarok által lakott településen fogja negatívan befolyásolni az életkörülményeket. Ezekben a községekben több mint százezer magyar lakik. 5. A legszembetűnőbb a visszafejlődés az iskolaügyben és a kultúrában:- az 1970-es évek derekán elkezdett iskolakörzetesítés súlyosan érintette a magyar iskolahálózatot ennek kapcsán több mint kétszáz magyar tanítási nyelvű iskolát szüntettek meg (ez az 1950- ben megnyitott magyar iskoláknak csaknem a 40%-a);- csaknem teljesen felszámolták az anyanyelven történő pedagógusképzést;- magyar érettségivel nem lehet külföldön (még Magyarországon sem) tanulni;- a többségi nemzetek iskoláihoz képest kevésbé fejlesztették a magyar iskolák anyagi ellátottságát ezért jelentősen elmaradnak mind a kor színvonalától mind a szlovák iskoláktól;- az 1970-es évek közepétől többször megkísérelték felszámolni a magyar nyelvű oktatást (1978, 1984, 1988) amely csupán a magyar kisebbség ellenállása miatt nem járt sikerrel;- a magyar iskolákra nehezedő nyomás miatt a magyar kisebbségnek a legrosszabb egész Csehszlovákiában a műveltségi szerkezete;- a magyar iskolákban nem oktatják sem a magyar történelmet sem a magyar művelődéstörténetet;- 1982-ben megszüntették a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályát;- a Magyar Területi Színház kivételével a magyar előadóművészét művelői kizárólag az amatőr mozgalomban működhetnek;- a magyar művelődésnek tudománynak művészetnek muzeológiának stb. nincs egyetlen hivatalos intézménye sem. Társadalmi kezdeményezésekből alig független alapítványokból pedig nem lehet ilyen tevékenységet folytatni;- hivatali és gazdasági korlátozások akadályozzák a magyar kisebbség kulturális kapcsolatát anyanemzetével és az egyetemes magyar kultúrával. 6. Az anyanyelv használatában az a legsérelmesebb hogy:- nem vagy csak korlátozottan lehet magyarul használni a történelmi földrajzi és helységneveket;- nem vagy csak korlátozottan lehet használni magyar írásmód szerint a történelmi család- és személyneveket. 7. A magyar népesség fejlődése az utóbbi időben erősen lefékeződött:- a magyarság természetes szaporulata 1970 és 1980 között a maga 1,34%-óval messze elmarad a szlovákiai 9,9%-os szaporulattól;- a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján az 1980-óan tartott népszámlálás után kiderült hogy az 1970 és 1980 közötti időszakban a magyar kisebbség előrejelzett természetes szaporulatának 80%-a esett az asszimiláció áldozatául.
