Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. Kronológia

452 Kronológia Árpád az elvi megállapodással kapcsolatban gyerekes elvi magatartásnak nevezi a szlovák fél álláspontját, amely hajlandó tárgyalni a ma­gyar kisebbség támogatásáról, de nem hajlandó figyelembe venni, hogy létezik egy hatályos kedvezménytörvény. július 21. A magyar diplomácia nem legyőzte, hanem meggyőzte a román és a szlovák külpolitikát a kedvezmény törvény alkalmazása ügyében, je­lenti ki Kovács László külügyminiszter Buda­pesten, a külképviseletek értekezletén. Vélemé­nye szerint a határon túli magyarok támogatása csak EU-konform módon lehetséges, amely nem önfeladás, hanem a józan ész parancsa. július 28. 512-ről 500-ra csökken azon szlovákiai telepü­lések száma, ahol a magyar kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, tehát a hivatalos érintkezésben is használható a magyar nyelv. augusztus 12. A kormány törvény-előkészítő tanácsa jóváha­­gyásra javasolja a Selye János Egyetem létre­hozásáról, valamint az alap- és középiskolák fi­­nanszirozásáról szóló jogszabály javaslatát. Ja­vasolják, hogy a törvénytervezetből maradjon ki az, hogy az oktatási nyelv a magyar legyen. augusztus 20. A kormány jóváhagyja a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet, így ha a parlament is elfogadja a jogszabályt, 2004. ja­nuár 1-jén Komáromban létrejöhet a magyar egyetem. A kabinet az Akkreditációs Bizottság véleménye nélkül hozta meg döntését, mely csupán a pedagógiai programot véleményezi. A kormánydöntés értelmében alapvetően magyar, kisebb mértékben szlovák és egyéb nyelvű kép­zés folyna az egyetemen, amelynek Pedagógi­ai, Közgazdasági és Református Teológiai Ka­rán 2004 szeptemberében 300 hallgató kezdené meg tanulmányait. Az alapítás költségei elérik a 100 millió koronát. Szigeti László oktatási ál­lamtitkár nem zárja ki, hogy a magyar állam is hozzájárul a felsőoktatási intézmény anyagi tá­mogatásához. szeptember 2. Megközelítőleg 4300 kiselsős kezdi meg tanul­mányait a magyar oktatási nyelvű tanintézetek­ben. Szigeti László oktatási államtitkár azt mondja, hogy a magyar iskolák 15 százalékát fe­nyegeti a bezárás, elsősorban az országban ta­pasztalható lélekszámcsökkenés miatt. Az előző évekhez viszonyítva 1,5-2 százalékkal nőtt a magyar iskolákba beíratott gyermekek száma. szeptember 8. Az oktatási-nevelési támogatás kezelésének és felügyeletének tekintetében eltér az MKJP és a Külügyminisztérium álláspontja, közöli Duka Zólyomi Árpád a Miroslav Mojžitával folyta­tott egyeztetése után. Az MKP szerint nem a két ország közti kulturális és oktatási egyez­mény alapján, hanem a két fél közti különmeg­­állapodásban kellene rögzíteni a támogatás sza­bályozását. szeptember 10. A parlament első olvasatban jóváhagyja a vaslatot azzal a módosítással, hogy az oktatás magyar, szlovák és egyéb nyelven folyik majd. szeptember 17. Pozsonyban egyeztet Szabó Vilmos és Miro­slav Mojžita, a magyar-szlovák vegyes bizott­ság két társelnöke. A megbeszélésen Duka Zó­lyomi Árpád MKP-alelnök és Ján Fúzik, a ma­gyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnöke is részt vesz. Pozsony továbbra is ellen­zi, hogy családok vagy személyek jussanak a támogatáshoz. Duka Zólyomi Árpád azt indít­ványozza, hogy a szlovákiai magyar szülői szö­vetség és a pedagógusszövetség által bejegyzett alapítvány kapja a támogatást. szeptember 20. A kitelepített magyarok második találkozóját tartják Komáromban a Kecskés László Társa­ság rendezésében. szeptember 22. A szlovák Európai Integrációs Bizottság eluta­sítja, hogy az európai uniós alkotmány készülő

Next

/
Thumbnails
Contents