Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. Kronológia

428 Kronológia- Pavel Koncoš mezőgazdasági miniszter az MKP miniszteri klubjában a nevesítetlen föl­dek kérdéséről tárgyal. január 17. A kormány jóváhagyja A regionális vagy ki­sebbségi nyelvek európai chartájának aláírását. A kisebbségi nyelveket azokban a községekben használhatják, ahol az adott kisebbség a lakos­ság 20%-át alkotja. január 18. Bugár Béla MKP-elnök vallomást tesz Galán­­tán a járási ügyész előtt. A politikust azért pe­relte be Agócs Béla nádszegi pedagógus, mert három éve több találkozón arra buzdította a magyar iskolák tanárait, hogy ne tartsák be a törvényeket, s a pedagógus ennek következté­ben vesztette el állását. január 19. Bugár Béla MKP-elnök kijelenti: az autonó­miaveszélyre hivatkozva elutasításra találhat Kvarda József MKP-alelnök közigazgatási re­formmal kapcsolatos elképzelése. január 22. Az MKP politikusai a korábbi koalíciós megálla­podás felrúgásának minősítik a Demokratikus Baloldal Pártjának döntését, hogy nem támogat­ják a nyitrai magyar egyetemi kar létrehozását. január 23. A koalíciós tanács tagjai megegyeznek a neve­sítetlen földek kérdésének rendezéséről. Az egyezség értelmében a gazdátlan parcellák ke­zelése továbbra is az állami földalapnál marad, de a községek véleményt mondhatnak bérbe­adásukról. A megállapodás szerint a települé­sek képviselői is bekerülnének abba a testület­be, amelynek tagjai a nevesítetlen földek sorsá­ról dönthetnének. Ha az állam és az önkor­mányzatok nem tudnak dönteni, a bérbeadásról a földalap tanácsa határozna. január 25. A kormány jóváhagyja az önálló magyar kar létrehozását ajánló határozatot, és erre a célra tízmillió koronát különített el.- Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke sértőnek tartja a nevesítetlen földek ügyében született megállapodást, és szerinte hiba az is, hogy az alkotmány módosítását bizonyos prob­lémák megoldásához kötik. Véleménye szerint a kormány csak megbízatási idejének lejártáig garantálhatja a nevesítetlen földek ügyének rendezését.- Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Önkormányzat elnöke, Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere és a Csallóközi-Mátyusföldi Régió elnöke Győr­ben aláírja a Hármas Duna Vidék Eurorégió alapító dokumentumát. január 27. Galántán ülésezik az MKP Országos Tanácsa. Az elfogadott állásfoglalás felszólítja a párt képviselőit, hogy a parlamenti szavazáskor le­gyenek jelen, és szavazzák meg az alkotmány­­módosítást. január 30. A koalíciós tanács ülésén a pártelnökök és Mikuláš Dzurinda kormányfő aláírják a nevesí­tetlen földek községi kezelésbe adásáról szóló egyezményt. Pavel Koncoš mezőgazdasági mi­niszter szerint a földek nem kerülnek községi kezelésbe, csupán a bérbeadásukról dönt a köz­ség, mert azok továbbra is az Állami Földalap tulajdonában lesznek. február 2. Szigeti László oktatási államtitkár szerint nem a szakmai háttér megléte vagy hiánya jelenti a legnagyobb problémát a magyar kar létreho­zásával kapcsolatban. február 3. Dunaszerdahelyen tartja III. Országos Kong­resszusát az MKP, amelyen a küldöttek értéke­lik a pártprogram teljesítését. A pártnak 500 alapszervezete van, a tagok száma 9000. A kongresszuson részt vesz Mikuláš Dzurinda kormányfő, Németh Zsolt magyar külügyi ál­lamtitkár, valamint az Európai Bizottság képvi­seletében Otto Simons. A közgyűlésen két fon-

Next

/
Thumbnails
Contents