Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. Kronológia

Kronológia 389 november 18. Bohuslav Piatko, a Szlovák Televízió hírszer­kesztőségének főszerkesztője a magyar adás számára azonnali hatállyal betiltja a szlovákiai helységek magyar nyelvű használatát.- Mivel a Pedagógiai Kar és a Mezőgazdasági Főiskola nem tudott megegyezni az egyesülés részleteiben, a szlovák parlament törvényt hoz a még meg sem alakult Nyitrai Egyetem meg­szűnéséről és két önálló főiskola: a Pedagógiai, ill. a Mezőgazdasági Főiskola létrehozásáról. november 19. A szlovák parlament jóváhagyja a Vladimír Mečiar budapesti látogatása során megkötött megállapodás értelmében létrehozandó két ma­gyar-szlovák parlamenti vegyes bizottság ösz­­szetételét: a bősi kérdéssel foglalkozó 8 tagú bizottságba bekerül Rózsa Ernő, a szlovák-ma­gyar kapcsolatokkal foglalkozó 11 fős bizott­ságba Csáky Pál és Zselenák József. november 25. A Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnésé­ről szóló alkotmánytörvényt, amely kimondja, hogy 1993. január 1-jén Csehország és Szlová­kia önállósul. A Coexistentia parlamenti klub képviselői tartózkodnak a szavazástól.- Nyitrán a volt Pedagógiai Kar magyar tago­zata és a Roma Kultúra Tanszéke - noha a Nyitrai Egyetemet időközben megszüntették - megválasztja az 1992. február 27-i törvényben ajánlott Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Kará­nak akadémiai szenátusát. november 28. Pozsonyban tartják a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom VI. Országos Közgyűlését. A közgyűlési határozat feladatul adja az Orszá­gos Elnökségnek, hogy 1993 januárjában ter­jessze a szlovák parlament elé a kisebbségi jo­gokról szóló alkotmánytörvény tervezetét, az első negyedévben pedig a kisebbségi kódexnek is nevezhető végrehajtási rendeleteket. Szor­galmazza az olyan együttműködést a magyar politikai erőkkel, amely a jövőre nézve lehető­vé tenné az esetleges választási koalíció meg­kötését, s e célból kezdeményezi egy négypárti egyeztető tanács létrehozását. december 1. Pukkai László helyett megbízott elnökként Lo­vász Gabriella veszi át a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége vezetését, amelynek központi irodáját Pozsonyból Komáromba he­lyezik át. december 5-6. Csáky Pál, Dolník Erzsébet és Zoller Mihály szervezésében A szlovákiai magyarság jövőké­pe az önálló Szlovákiában címmel szlovákiai magyar értelmiségi találkozóra kerül sor Lé­ván, amelynek résztvevői megvitatják a ma­gyar kisebbség létkérdéseit (kisebbségvédelem, oktatásügy, gazdaság, szociálpolitika, önkor­mányzatok, kultúra, nemzetközi kapcsolatok, média), s számba veszik a Szlovákia önállóso­dása után bekövetkező új politikai helyzetből adódó teendőket. A vitaindító előadásokat Tur­­czel Lajos, Duka Zólyomi Árpád, Popély Gyu­la, Bugár Béla és Zoller Mihály tartja. Az értel­miségi fórum résztvevői által elfogadott nyilat­kozat felszólítja a magyar pártokat és mozgal­makat egy egyeztető tanács létrehozására, s ja­vasolja, hogy legkésőbb december végéig for­duljanak közös dokumentummal az európai és nemzetközi szervezetekhez. — A magyar politikai tömörülések elnökei, A. Nagy László, Bugár Béla, Duray Miklós és Popély Gyula a lévai értelmiségi fórum alkal­mából december 5-én közös nyilatkozatot írnak alá Csehszlovákia megszűnésének körülmé­nyeiről, amelyben kijelentik, hogy az önálló Szlovákia antidemokratikus folyamat eredmé­nyeként jön létre. december 6. Prágában rendszeres magyar nyelvű katolikus istentiszteletek kezdődnek. december 10. Pozsonyban a négy magyar politikai tömörülés megállapodik a politikiai egyeztető tanács lét­

Next

/
Thumbnails
Contents