Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. Kronológia
362 Kronológia- Az FMK irodájában első ízben találkozik a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen - amelyen az FMK-t Tóth Károly, Gyurovszky László, Zászlós Gábor és Világi Oszkár, az Együttélést Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő, az MKDM-et Bugár Béla, Agárdy Gábor, Csáky Pál és Bartakovics István képviseli - a jövőbeli államjogi elrendezésről, a népszavazás kiírásának lehetőségéről, valamint együttműködésük lehetőségéről tanácskoznak. Megegyezezés születik a három mozgalom találkozóinak rendszeresítéséről.- A Dunaszerdahelyi Járási Hivataltól a Nap Kiadó veszi át a Csallóköz - Žitný ostrov c. hetilap kiadását, amely ettől fogva regionális lapként jelenik meg. Vezető szerkesztője továbbra is Kanovits György. szeptember 9. A cseh Polgári Demokrata Párt Václav Klaus vezette küldöttsége Pozsonyban látogatást tesz a kormánypártok, köztük az FMK vezetésénél. szeptember 10. Az Új Szó közli a szlovák kormány Területszervezési Bizottsága keretében működő egyik munkacsoport Szlovákia új közigazgatási felosztásáról készült tervezetét. A nagy visszhangot kiváltó, s Minarovič-féle javaslatként ismertté váló tervezet 16 megye és 73-74 járás létrehozásával számol. A magyarlakta területeken új járásként megalakulna a Somorjai, Szenei, Párkányi, Ipolysági, Tornaijai, Nagyrőcei, Szepsi, valamint a közös Bodrogközi és Ung-vidéki járás Nagykapos székhelylyel. szeptember 11. A DSZM és az SZNP több vezető politikusának részvételével megalakul a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés. Másnap felhívást tesz közzé, amely szerint: „A közép- és kelet-európai események megerősítik bennünk azt a tudatot, hogy eljött a döntés ideje. Már nem lehet tovább halogatni Szlovákia állami szuverenitásának kinyilvánítását”. szeptember 13. Pozsonyban a Csemadok székházában kerül sor a csehszlovákiai magyar parlamenti képviselők első találkozójára, amelyen az Együttélés részéről 11, az MKDM részéről 7, az FMK részéről 4, a DBP részéről 2, a KDM részéről 1 képviselő vesz részt. A tanácskozás résztvevői elsősorban a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről és a kisebbségek jogi helyzetéről, önigazgatásuk kérdéséről, az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről cserélnek véleményt, de szóba kerül a feddhetetlenségi vizsgálat, a regionális önszerveződés, a területi átszervezés és a népszavazás kérdése is. Nézetazonosság csak nagyon kevés kérdésben alakul ki, a tárgyalásról kiadott szűkszavú nyilatkozat érdemi állásfoglalást nem tartalmaz: „Megegyeztünk abban, hogy alapvető cél a demokratikus jogállam kiépítése, a környezetkímélő, szociális piacgazdaság létrehozása, az alkotmányos rend betartása, az emberi és kisebbségi jogok biztosítása”. szeptember 13-15. Jászón tartja I. Tiszti Konferenciáját a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, amelyen ünnepélyes keretek között főcserkésszé választják Bartal Károly Tamás premontrei apátot. szeptember 14. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendez Párkányban.- A Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya magyamyelv-tanfolyamot indít a vegyes házasságból származó és szlovák iskolába járó magyar gyermekek számára.- Reakcióként a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés létrejöttére megalakul Pozsonyban a Közös Államért polgári kezdeményezés. Felhívásában arra figyelmeztet, hogy a szabad választásokon a polgárok nem a közös állam szétverésére adták szavazatukat, ezért az ország felszámolásáról az SZNT képviselői nem dönthetnek, arról csupán népszavazással lehet határozni.
