Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. Kronológia

348 Kronológia- A szövetségi Külügyminisztérium nemzetisé­gi kerekasztalt szervez Prágában a csehszlová­kiai magyarság és a magyarországi szlovákság helyzetéről. A szlovákiai magyar mozgalmakat Gémesi Károly, Gyurovszky László, A. Nagy László, Batta István, Miklós István és Végh László képviseli. február 20. A Szövetségi Gyűlés a bíróságon kívüli rehabi­litációról szóló törvény vitájában elutasítja azo­kat a módosító javaslatokat, hogy a törvény ha­tálya ne álljon meg 1948. február 25-nél, ill. a német és magyar nemzetiségű személyektől el­kobzott vagyon rendezését külön törvény sza­bályozza. Csupán a Batta István által előter­jesztett módosító indítványt sikerül elfogadtat­ni, miszerint a törvényből maradjon ki az 5/1945 sz. elnöki dekrétumra való hivatkozás, a szavazás során azonban a törvényjavaslat a Nemzetek Kamarája szlovák részében nem kapja meg a kellő számú szavazatot.- Dunaszerdahelyen a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának tanácskozásán a résztvevő 51 község és 5 város polgármestere petícióban követeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének azonnali leállítását, a csehszlo­vák-magyar államközi egyezmény érvénytele­nítését és az építkezési terület rekultiválását. A petíciót megküldik Václav Havel köztársasági elnöknek, František Mikloško SZNT-elnöknek és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnöknek.- A Független Magyar Kezdeményezés kétna­pos tárgyalásokat követően koalíciós egyez­ményt ír alá a Nyilvánosság az Erőszak Ellen­nel, a Kereszténydemokrata Mozgalommal és a Demokrata Párttal, amely értelmében önálló politikai szubjektumként csatlakozik a kor­mánykoalícióhoz. február 21. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának szlovákiai része - miután az éjszakai egyeztető tárgyalások során megállapodás születik arról, hogy a majdan elfogadandó földtörvény foglal­kozni fog a kisebbségektől 1948 februárja előtt elkobzott vagyon rendezésével is - a magyar képviselők támogatásával szintén jóváhagyja a 87/1991 sz. törvényt a bíróságon kívüli rehabi­litációról, az ún. kárpótlási törvényt.- Madridban az Európai Tanács Miniszteri Bi­zottságának rendkívüli ülésén Csehszlovákiát 25. tagállamként felveszik az Európai Tanácsba. február 23. Losoncon tartja alakuló közgyűlését a Szlová­kiai Magyar Folklórszövetség. Elnökévé Ta­kács Andrást, alelnökévé Lovász Attilát, ügy­vezető titkárává Péder Zsoltot választják.- Prágában a Polgári Fórum rendkívüli közgyű­lésén megegyezés születik a PF kettéválásáról.- Alakuló közgyűlését tartja Budapesten a Páz­mány Péter Alapítvány. Célja a Szlovákiában élő magyar származású és anyanyelvű, vala­mint a nem magyar származású, de a magyar nyelvet ismerő katolikus papnövendékek teoló­giai tanulmányainak biztosítása a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Egyetemen. február 23 24. Kassán zajlik az Együttélés Politikai Mozga­lom III. Országos Közgyűlése. A közgyűlésen több felszólaló is éles kritikával illeti a mozga­lom nyelvtörvényt megszavazó képviselőit, az MKDM-mel kapcsolatban pedig sajnálattal nyugtázzák, hogy legutóbbi közgyűlésén a köl­csönös együttműködést ellenző szárny jutott hatalomra. Új alapszabályt fogadnak el, amely szerint az EPM továbbra is politikai mozgalom marad központilag nyilvántartott tagság nélkül. Megválasztják a mozgalom 88 tagú Országos Tanácsát, megerősítik elnöki tisztségében Duray Miklóst, általános alelnökké Duka Zó­lyomi Árpádot, regionális alelnökké Mihályi Molnár Lászlót, csehországi regionális alelnök­ké Stanislaw Gawlikot választják. február 27. A Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényt fogad el az alkotmánybíróság létrehozásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents