Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
218 Egyéb dokumentumok 4. A közös politikai program alapja a választott képviselők 1994. január 8-i komáromi nagygyűlésén elfogadott dokumentumok tartalmának politikai vállalása, a bennük foglalt célkitűzések elérése, azaz a belső önrendelkezés, a területi önkormányzat vagy autonómia megalakítása, a helyileg számbeli kisebbségben élők személyi autonómiájának megteremtése, valamint a magyar közösség és a szlovákok közötti partneri viszony megteremtése. Ennek érdekében készek élni minden törvényes eszközzel belföldön és külföldön egyaránt. 5. Elutasítják a kollektív bűnösség elvét, kiváltképpen azokat a jogi normákat, amelyeket ezen elv alkalmazása során foganatosítottak, főleg a 2. világháború végén és közvetlenül utána Csehszlovákiában, elsősorban a német és magyar nemzetiségű lakossággal szemben. Hátrányosan megkülönböztetőnek tartanak minden olyan törvényt, amely a kollektív bűnösség elvének alkalmazásából származó sérelmeket nem orvosolja, amennyiben tárgyköréből adódóan ezt megtehette volna. Ezen törvények megváltoztatására a törvényhozásban és a parlamenten kívüli politikai munkában mindent megtesznek. 6. Elutasítanak minden olyan partikuláris személyi, illetve pártérdeket, amely miatt ezekben a kérdésekben nem jönne létre előrelépés. 7. Céljaik elérése érdekében alapdokumentumnak tekintik az emberi jogokra, illetve a kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, főleg:- az ENSZ talaján elfogadott egyezségokmányokat;- a helsinki folyamatban elfogadott dokumentumokat;- az Európa Tanács erre vonatkozó ajánlásait;- a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját;- a Helyi önkormányzatok európai chartáját. III. rész A parlamenti együttműködés 5. cikkely 1. A három fél megegyezett abban, hogy a választások után: a) amennyiben a parlamentbe bejutott képviselőik száma lehetővé teszi, jogalanyonként külön-külön parlamenti frakciót alakítanak; b) amennyiben a koalíciós felek valamelyikének kevesebb képviselője lesz, mint amennyi szükséges az önálló frakció megalakításához, egy, a megegyezés szellemében működő közös parlamenti frakciót hoznak létre. 2. A koalíciós felek közös törvényalkotási tervet készítenek, melyet a koalíciós tanács hagy jóvá. 6. cikkely Amennyiben önálló frakciók alakulnak a parlamentben (5. cikkely 1. bekezdés, a) pont): 1. A frakciók egy koordinációs bizottságot hoznak létre, amelyet a frakciók elnökei alkotnak. 2. A frakciók lépéseiket és döntéseiket összehangoltan végzik. a) A parlamenti határozati vagy törvényjavaslatok támogatásához vagy elutasításához a frakciók beleegyezése szükséges. A frakciók véleményeiket a koordinációs bizottságban egyeztetik. b) A felek valamelyike által kezdeményezett parlamenti beterjesztéshez a másik két frakció elnökének előzetes beleegyezése szükséges. A beleegyezést aláírásukkal kell igazolni. Ebben az esetben a beterjesztés a frakciók közös beterjesztésévé válik. Amennyiben nem jön létre megegyezés, az ügyet a koalíciós tanács elé terjesztik. c) Ha a frakciók bármelyike felé együttműködést kezdeményez egy koalíción kívüli fél, arról értesíti a koalíciós partnereket. A további tárgyalásokat a koalíción kívüli féllel a teljes létszámú koordinációs bizottság folytathatja.
