Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Az Együttélés alkotmány törvény-javaslata 207- mindenütt, ahol számaránya eléri a lakosság 10%-át, használhassa anyanyelvét szóban és írásban a közigazgatási és állami szervekkel való kapcsolatban, illetve a közéletben, és igényli a köztéri feliratok és információk magyar nyelvű feltüntetését;- ahol a magyarság többségben él, a magyar nyelv a szlovák nyelvvel együtt legyen hivatalos nyelv;- a Szlovák Köztársaság aláírja és ratifikálja az Európa Tanács Kisebbségi vagy regionális nyelvek chartáját;- a magyar nemzetiségű személyek közösségük számaránya szerint legyenek képviselve az állami hivatalokban és közintézményekben;- számarányának megfelelően részesüljön az állami és önkormányzati költségvetésből. A nagygyűlés résztvevői kimondják, hogy a magyarság- a polgári jogegyenlőség elvéből kiindulva a Szlovák Köztársaságot a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként kívánja építeni;- politikai alanyiságát demokratikus választás útján létrehozott saját képviseleti testületéi révén, a Magyar Koalíció képviselői által megfogalmazott alkotmánytörvény-tervezet szerint kívánja kifejezni;- identitása védelmének érdekében az általa jelentős számban lakott régióknak különleges jogállást igényel. A nagygyűlés résztvevői kifejezik meggyőződésüket, hogy az egyenrangúság egyik legfontosabb alapeleme a kölcsönösség elvének következetes betartása. Ez azt jelenti, hogy mindazon régiókban vagy településeken, ahol az azonos nemzetiségű, illetve anyanyelvű személyek által alkotott közösség számbeli kisebbségbe kerül, törvény biztosítsa ennek a közösségnek a művelődésre (az iskolaügyre és a kultúrára kiterjedő), a nyelvhasználatra és az anyanyelven való információszerzésre, valamint -továbbításra vonatkozó jogát. Ezen jogokat illetően a helyi vagy regionális önkormányzat és államigazgatás viszonylatában egyetértési joga legyen, azaz beleegyezése nélkül ezekben a kérdésekben ne lehessen döntéseket hozni. A nagygyűlés résztvevői kinyilvánítják, hogy a Szlovák Köztársaság keretei között a fenti elvek megvalósítása és a magyar nemzeti közösség egyenrangú viszonya a szlovák nemzettel az államalkotásban és a jogok gyakorlásában a Szlovák Köztársaság államiságát és területi integritásának erősítését, valamint a demokratikus jogállam megteremtését szolgálja. Komárom, 1994. január 8. Magyarság és Európa, 1994. 1. sz. 76-83. 64. Az Együttélés alkotmánytörvény-javaslata. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alkotmánytörvény-javaslata a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti és etnikai közösségek és kisebbségek jogállásáról Bevezetés A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa mint a Szlovák Köztársaság törvényhozó és alkotmányozó szerve
