Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet 175 mátus egyház felmérése szerint a magyarok 20%-a (kb. 120 ezer fő) ma is ehhez a felekezethez tartozik. A magyar római katolikusok legégetőbb gondja, hogy a szlovákiai püspöki karban nincs magyar püspök. Az újonnan felszentelt püspökök közül is csak egy tud magyarul. A püspöki konferencia elnöke - Chrysostom Korec atya - pedig ismert szélsőséges szlovák nacionalista: 1990 júliusában ő leplezte le a fasiszta Szlovák Köztársaság elnökének, Jozef Tisonak az emléktábláját. A római katolikus egyház 235 magyarjellegű plébániáján jelentős a magyar papok hiánya. Az 1970-es és az 1980-as években átlagban csupán három magyar papot szenteltek fel évente, és ma sincs magyar nyelvű papképzés. Ez a magyar hitoktatók hiányával súlyosbítva hátrányosan befolyásolja mind a magyar vallási élet kibontakozását, mind a magyar római katolikus iskolák létesítésének lehetőségét. A görög katolikus egyházban viszonylag a legkedvezőbb a magyarok helyzete. A 11 magyar jellegű plébánia két esperességben oszlik meg, melyek közül az egyik a Magyar Görög Katolikus Egyházközségek Esperessége. Hozzávetőlegesen tízezer görög katolikus hívőt tartanak számon, kiknek lelki szükségleteit 12 magyar pap látja el. A református egyház döntő többségében (kb. 80%-ban) magyar egyház, mintegy 160 gyülekezete szinte kizárólag magyar. A legnagyobb nehézséget itt is a lelkészutánpótlás okozza, valamint a több évtizedes egyházüldözés következményei. A református egyházra a többi keresztény egyháztól eltérően az állami önkény már 1945-ben lesújtott. Vagyonát magyar vagyonként az állam elkobozta, és máig nem szolgáltatta vissza. Emiatt nincs hol létesiteni magyar református iskolákat és ez negatívan hat az egyházi élet újjáéledésére. A korábbi nemzeti, politikai és ideológiai elnyomás együttes hatása éppen ebben az egyházban érezhető leginkább. Az elmúlt negyven év alatt a református felekezethez tartozók aránya csökkent a legjelentősebben - amennyiben az idézett népszámlási adatok hitelesek. A magyar evangélikusok egyházi élete - nagy hagyományai ellenére - szétesőben van. Ezt az egyház szlovák nacionalista beállítottsága idézte elő. Magyar papja az egyháznak csak elvétve akad. A magyar izraelita közösségek megszűntek. Szétszóródásuk oka elsősorban a II. világháború borzalmaiban keresendő, de hozzájárult ehhez a hivatalos hatalom magyarellenessége is, valamint a szlovák antiszemitizmus, mely újólag főleg 1968 után erősödött fel. Ez a kettős nyomás Szlovákiában szervezetileg szétmorzsolta a magyar zsidóságot. Figyelemre méltó, hogy a kommunista uralom 45 éve alatt a magyar lakosság inkább megmaradt az egyházak vonzásában, mint a szlovákság. Az 1991-es népszámlálás szerint a felekezeten kívüliek aránya a szlovákoknál 9,8%, a magyaroknál 6,6% volt. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a magyarok a nemzeti elnyomás ellen a lelki életben kerestek menedéket. IV. A kommunizmus bukása után A kommunizmus bukását követő politikai rendszerváltozás a magyar nemzeti közösség (népcsoport) számára elsősorban a politikai életben hozott pozitív változást. Más területeken inkább viszszaesést jelentett. 1. Politikai élet A szlovákiai magyarság - több, mint félévszázados kényszerű szünet után - 1989 novemberét követően szervezte újra politikai életét, hozta létre politikai szervezeteit. A rendszerváltozás folyamán négy politikai pártot alapított.
