Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet 173 rendőri erőket vetett be. A vízi erőmű közelében lakó mintegy százezer magyar elsősorban attól retteg, hogy a toronymagasságban 16 méterrel a talaj szintje felett hömpölygő víz kitör a rosszul megépített mesterséges mederből. 4. Oktatásügy A II. világháború utáni években a szlovákiai magyar iskolák bezárása, a kitelepítések, deportálások és a lakosságcsere következtében a szlovákiai magyarság szinte értelmiség nélkül maradt. A kitelepítés és kiűzetés áldozatául esett több ezer magyar pedagógus is. Amikor 1949-50-ben újranyitották a magyar iskolákat Csehszlovákiában, csupán 100 szakképzett magyar pedagógust találtak. A jelenlegi magyar tanítási nyelvű iskolák hálózata az ötvenes években alakult ki. A magyarság asszimilálását célzó intézkedések mindvégig összefüggésben voltak a magyar iskolahálózat leépítésére irányuló törekvésekkel. A magyar iskolahálózatot érintő átszervezések, az iskolák összevonása, az egy településen belüli szlovák és magyar iskolák közös igazgatóság alá helyezése, a magyar pedagógusok és a magyar egyetemi oktatás hiánya kedvezőtlen hatással van a magyar oktatásügyre. Ennek következtében csökkent a magyar alapiskolák, osztályok és tanulók száma és részaránya: 1955 1961 1968 1970 1980 1990 Iskolák száma 565 559 494 490 295 257 Osztályok száma 2014 2 639 2 902 2 854 2 114 2 071 Tanulók száma 61 325 76 754 72 948 68 902 50 398 48 405 Az iskolák számának csökkenése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az 1991/92-es tanévben már a magyar iskolakötelesek 25,6%-a nem járhatott magyar iskolába. Ez az arány 1960-ban még csak 17%, 1970-ben pedig 19% volt. S a magyar pedagógusok változatlanul fennálló nagymérvű hiánya ezt a helyzetet tovább súlyosbíthatja. A magyar iskolákban a mai igényekre átszámítva az ezredfordulóra kb. 2000 pedagógus fog hiányozni. De hasonló a helyzet a magyar gimnáziumokban is. A magyar középiskolásoknak több, mint 50%-a, a más szakmai képzésben részesülő 14-18 éves magyaroknak pedig mintegy 80%-a nem tanulhat anyanyelvén. A főiskolák és egyetemek magyar hallgatóinak száma és részaránya több mint kétszer alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, s ennek következtében a magyarság műveltségi szintje aggasztó mértékben elmarad a szlovák lakosságétól. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a magyar, illetve a szlovák nemzetiségű lakosság összlétszámához viszonyítva milyen arányban szerzett különböző fokú iskolai végzettséget: Iskolai végzettség 1980 - szlovák1980- magyar 1991 - szlovák 1991 - magyar Alapiskolai 36,8% 49,5% 27,1% 39,5% Érettségizett szakmunkás 0,2% 0,1% 1,9 0,9 Szakközépiskola 10,3% 6,1% 13,9% 10,2% Egyetemi és főiskolai 4,0% 1,6% 6,1% 2,9% Az egyéb típusú iskolákban a szlovákok és a magyarok esetében hasonló a végzettség aránya. Az 1989 novemberét követő politikai változások nem jelentettek áttörést a kormányzat magyarokat érintő oktatásügyi politikájában, a kormány nem fogadta el az oktatási önkormányzat elvét. A magyar nyelvű pedagógusképzés megoldását célzó önálló magyar főiskola létrehozására tett javaslatot 1990-ben a konnányt alkotó politikai erők elutasították. Nincs megfelelő törvényes és intézményes garancia a nem szlovák nemzetiségűek anyanyelvi oktatásának fenntartására és fejlesztésére, e téren is egyre inkább érezhető hátrányos megkülön-
