Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
156 Egyéb dokumentumok 2. A helyi önkormányzatok szintjén létrejövő regionális szerveződés - régiók kialakítása. Két irányba ható folyamat ez. Részben a kis régióknak, községi vonzáskörzeteknek a szerveződése, részben a történelmileg, gazdaságilag, kulturálisan, földrajzilag egységes, természetes régiók létrejötte. Ezek létrehozásának lehetőségét, jogkörét alkotmányosan kell garantálni. Amennyiben kialakulnak a régiók, második fázisban mérlegelni kell egy régiók közötti egyeztető tanács felállítását. A régiók létrehozását nem ésszerű kizárólag az etnikai elvre alapozni, mert ez önmagában nem biztosítja a hatékony működtetést. De a szerveződésnek ez a szempontja ugyanakkora legitimitással bír, mint a gazdasági, földrajzi és egyéb szempontok. 3. A kisebbségi gazdasági, társadalmi, érdekvédelmi, kulturális szerveződések megléte. Demokratikusan szerveződő egyletek, társaságok és szervezetek létezése, melyek a különböző érdekeket védeni és érvényesíteni képesek az államigazgatási, az önkormányzati szervekkel és egymással szemben. Fontos, hogy mindezek a szerveződések egyszerre szolgálják a kisebbségek integrációját és az integráció folyamatában az etnikai identitás megőrzését. A gazdasági társulások esetében meghatározó kell, hogy legyen a regionális szemlélet és a versenyképesség. 4. Csehszlovákiában több kisebbség hozott létre saját politikai pártokat, illetve a magyar kisebbség több politikai pártot is. Ezek a politikai érdekérvényesítés igen hatékony formáinak bizonyultak. Ennek ellenére politikai pártok működését nem tartjuk az autentikus kisebbségi lét elengedhetetlen elemének. Fontosságuk, illetve szükségtelenségük valószínűleg a nagy, országos, „többségi” pártok kisebbségi politikájának, valamint elsősorban és mindenekelőtt a kisebbségi önkormányzat létrejöttének és hatékony működésének függvénye. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy országunkban több olyan történelmi kisebbség is él, amely létszámánál fogva nem tud politikai pártot szervezni. Fontos, hogy az etnikai elv alapján szerveződő pártok is valódi politikai pártokként viselkedjenek, hogy az őket választó polgárok részesei lehessenek az ország egész politikája alakításának. A Magyar Polgári Párt a kezdetektől erre törekszik és ezt képviseli. 5. Egyeztető tanácsok létrejötte a politikai, társadalmi, érdekvédelmi, ifjúsági és kulturális szervezetek-mozgalmak között a kisebbségi élet egyes területein végzett munkájuk egyeztetése és öszszehangolása céljából (pl, iskolaügy, könyvkiadás, sajtó, kultúra, kultúrális rendezvények stb.). 6. A törvényhozásban, a kormány, a végrehajtó és döntéshozó testületek egyes szintjein olyan kisebbségi tanácsadó szervek, bizottságok létrehozása, melyek befolyásolni tudják a kisebbséget érintő döntéseket, melyek megkérdezése nélkül a kisebbségi élet főbb területeit érintő kérdésekben nem lehet döntést hozni. 7. Nagyon fontos szerepe van a közigazgatási egységek kialakításának. Az állami közigazgatási egységeknek a regionális önszerveződések határait messzemenően figyelembe kell venniök. Ez nemcsak a régiók, hanem az államnak is alapvető érdeke. A kisebbségek megbecsültségének, presztízsének fontos mutatója részvételük az államigazgatási szakhivatalokban. Az aránytalanul alacsony részvételi arány rejtett diszkriminációra utalhat. 8. Többpártrendszerre épülő parlamenti demokráciában a választásokból győztesen kikerülő pártok joga, hogy olyan kormányt alakítsanak, amely szavatolja választási programjuk megvalósítását. Ugyancsak a mindenkori kormány joga, hogy a közhivatalok törvények által megszabott körében saját elképzelése szerint nevezzen ki államhivatalnokokat. Ámbár felettébb kívánatos, hogy a posztok betöltésekor a kormány tekintettel legyen az érintett területek lakosságának véleményére (a közmegelégedettség a kormánynak is elemi érdeke), kinevezési joga nem kérdőjelezhető meg. A végrehajtó hatalomban való arányos kisebbségi részvétel követelésével éppen ezt tennénk. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy egy, a kisebbségek számára elfogadhatatlan politikát folytató kormányzat hiába alkalmaz saját apparátusában bármennyi kisebbségit, ezek saját népcsoportjuk előtt nem bírnak, és nem is bírhatnak másfajta legitimitással, mint bármely más kormánytisztviselő, államhivatalnok.
