Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
154 Egyéb dokumentumok I. rész Nyugodt életet, erős gazdaságot A nemzeti kisebbségek fejődésének alapja a szilárd gazdasági háttér. Ez az, mely: — meghatározó lehet a magyarság helyzetére nézve, — lehetőséget teremt az önkormányzati, kulturális és politikai élet számára, — a magyarság biztonságérzetét leginkább befolyásolja. A csehszlovákiai magyarság kedvező helyzetben van, hiszen termékeny mezőgazdasági területen él, és alkalma van kihasználni a határokon átnyúló regionális gazdasági együttműködés lehetőségeit. Ez olyan előnyt jelent számára, mellyel élnie kell. A privatizáció révén, vagyonjogi helyzetének rendezésével, átgondolt gazdasági stratégia kidolgozásával és széleskörű gazdasági kapcsolatok kialakításával ez az előnyös helyzet tovább javítható. Ezért: — A magyarságnak részt kell vállalnia a privatizáció minden formájában (a mezőgazdasági, a vagyonjegyes, a kis- és a nagyprivatizációban egyaránt). Első számú feladat, hogy kisebbségünk tagjai vagyonhoz jussanak. Tulajdon nélkül nincs szabadság. Csak a magántulajdon lehet az alapja annak, hogy a kisebbség biztonságban éljen, és a negatív hatásokat ki tudja védeni. — A földtörvény és a szövetkezetek vagyonjogi rendezéséről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a falvakon élők újra tulajdonosokká váljanak. Ezt az átalakulást méltán nevezhetjük a falu forradalmának. A tulajdonosi átrendeződés nagyfokú önfegyelmet és tudatosságot követel meg, el kell érni, hogy a szövetkezeti vagyon a falvakban élők tulajdonába kerüljön. — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a földvagyon egy jelentős része állami tulajdonban marad és a Nemzeti Földalap Hivatala fogja azt kezelni, illetve privatizálni. Részt kell vállalni ezeknek a földeknek a bérlésében és megvásárlásában, hogy nagy ( 15-20 ha-nál nagyobb) mezőgazdasági egységeket lehessen kialakítani. — Az állam az elkövetkező években támogatni fogja a magángazdálkodást a mezőgazdaságban, ezzel az anyagi támogatási rendszerrel élni kell és ki kell tudni használni. — Kezdeményezőként részt kell vállalni az iparszerkezet átalakításában. Az egyes mezőgazdasági egységekhez olyan feldolgozóipari és ipari létesítményeket kell közvetlenül kapcsolni, melyek lehetővé teszik a termékek finalizációját, csökkentik a szállítási és raktározási költségeket. Fontos, hogy a kitermelt tőke helyben maradjon és itt kerüljön újra befektetésre. — Aktívan részt kell venni a gazdasági intézményrendszer kiépítésében, hogy a gazdasági érdekvédelmet és érdekérvényesítést biztosítani lehessen. Ki kell építeni a regionális gazdasági kamarákat, vállalkozói érdekvédelmi szervezetekbe kell tömörülni, a magángazdáknak pedig létre kell hozni a gazdaszövetséget. — Rendkívül fontos, hogy a gazdálkodás anyagi feltételeihez helyben lehessen hozzájutni. Az egyes bankok fiókjait le kell hozni a régiókba, illetve a központi falvakba, hogy a gazdálkodáshoz szükséges kölcsönökhöz helyben lehessen hozzájutni. — Széleskörű biztosítási rendszer kiépítésére van szükség, hogy a gazdálkodók biztonságérzete növekedjék és nagyobb vállalkozásokban is részt tudjanak venni. — Szükségesnek tartjuk egy, minden vállalkozó számára hozzáférhető és áttekinthető információs hálózat megteremtését, amely naprakész gazdasági, pénzügyi, kulturális, közigazgatási, a privatizációval, ármozgással kapcsolatos és egyéb tudnivalókkal látja el a vállalkozókat. E téren ki kell használni a nemzeti kisebbségi sajtót és rádiót. — Kockázat és verseny nélkül nincs erős gazdaság, de ennek felvállalásához bizonyos szervezettségre, a közös érdekek tudatosítására és egy egészséges versenyhelyzet megteremtésére van szükség. — Nem minden kisebbség van ilyen kedvező helyzetben, és az iparfejlesztés elmaradottsága miatt a magyarság kedvező helyzete is viszonylagos. Ezért a kisebbségek lakta régiók fejlesztése kormányzati feladat is.
