Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
152 Egyéb dokumentumok pluralista társadalomban mindenki mindenkor kisebbségben van. S ha valaki csak ezért nem veszi figyelembe más jogait, mert az kisebb nála, ő maga is nagyon gyorsan hasonló helyzetbe kerülhet. Határozottan visszautasítjuk azt az egyre inkább teret hódító nézetet, hogy a kisebbségeknek és a csehszlovákiai magyarságnak a kommunizmus ideje alatt több joga volt, mint ma van. A magyarságnak 45 év után újra vannak politikai szervezetei, lehetősége van kultúrája szabad fejlesztésére, gazdasági alapjainak kialakítására. Ez a lehetőség immár megadatott azoknak a kisebbségeknek is, amelyek létezéséről a volt állampárt tudomást venni sem volt hajlandó. Ha akad olyan politikai erő, amely a kommunista rendszer látszatjogait többre értékeli ennél, csak tehetetlenségéről tesz tanúbizonyságot. Csak azt mondja ki, hogy képtelen a csehszlovákiai kisebbségek érdekeinek és jogainak érvényesítésére. Ugyanakkor tény, hogy a rendszerváltás óta újonnan létrejött, illetve megújhódott szerveződések mindeddig nincsenek megfelelő alkupozícióban az államhatalommal szemben. Ennek eléréséhez egy komplex, a kisebbségi lét minden területét érintő fejlesztési program szükséges. A csehszlovákiai magyarság első számú létérdeke gazdasági megerősödése. A magyar polgárság kialakulása garancia lehet ehhez. Iparosokra, kereskedőkre, gazdálkodó földművesekre, tanult, müveit orvosokra, tanárokra, mérnökökre, szakképzett alkalmazottakra és munkásokra van szükség ahhoz, hogy ez a polgárság létrejöhessen. Magyar polgár nélkül nincs magyarság. A magyarságot megillető sajátos jogok a magyar polgárság megerősödésétől függenek. Ezt az új vállalkozói, polgári középréteget immár nem a múltja, múltbéli tettei minősítik, hanem az, hogy mennyire képes tudatosítani mai szerepét és feladatait. Látnunk kell, hogy csak a gazdaságilag erős, felkészült és nyitott magyar polgárok társadalma képes felülemelkedni a kicsinyes nemzeti és nacionalista indulatokon. Túllépni azon a bezárkózáson, kisebbségi tudaton, amelyet évtizedeken keresztül próbáltak ránk erőltetni. Magyarország sem örül a menekülteknek és kéregetőknek, neki is inkább gazdaságilag erős partnerekre van szüksége a határokon túl. Gazdasági megerősödésünk közeledést jelent más nemzetek és Magyarország irányába is. Magyar nemzet csak egy van, ahogy kulturális-etnikai értelemben egységes a többi nemzet is, melynek tagjai Csehszlovákia területén élnek. A csehszlovákiai magyarság a magyar nemzet része, elidegeníthetetlen jogunk, hogy nemzeti kultúránkat ápoljuk és a magyarság részének tudjuk magunkat. Ugyanígy joga van erre országunk többi kisebbségének is. Ez a tény azonban nem jelentheti azt, hogy a kisebbségek és a kisebbségek tagjai teljesértékű állampolgárokként ne vállaljanak aktív szerepet Csehszlovákia politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének alakításában. Magyarságunkat csak demokratikus viszonyok között tudjuk megőrizni. A Magyar Polgári Párt meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek problémái csak demokratikus viszonyok közt oldhatók meg. Olyan demokráciában, amelyben minden nemzeti, etnikai, politikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös tolerancia légkörében érvényesítheti érdekeit. A Magyar Polgári Párt a hagyományos, ellenségképre épülő nemzetfelfogás átértelmezésére törekszik. Célja olyan korszerű nemzettudat kialakítása, amely saját pozitív értékeiben találja meg önazonosságának alapját. Ez, és csakis ez teremtheti meg a feltételét annak, hogy Csehszlovákia az európai integrálódás aktív részese lehessen. A Magyar Polgári Párt leszögezi, hogy hatékony kisebbségvédelmet mindig csak a többség tud nyújtani. A többségnek ez kötelessége. Hatékony kisebbségvédelem lehetetlen akkor, ha ennek fontosságát csupán a kisebbség tudatosítja. A többség nem háríthatja el magáról ezt a felelősséget pusztán azzal, hogy teret enged a kisebbségi önszerveződésnek. Ilyen körülmények között az ország egymással szembenálló etnikai tömbökre szakadhat és destabilizálódhat az egész társadalom. A tartós etnikai konfliktusok az egész ország fejlődését hátráltatnák.
