Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
142 Egyéb dokumentumok A csehszlovákisták a szlovák állami önrendelkezés híveit ugyanis azzal igyekeznek leszerelni, hogy az ország a két nemzet közös állama és senki másé. Az önrendelkezés pártolói pedig a saját óhajtott nemzetállamuk egységének és oszthatatlanságának kinyilvánítása mellett kívánják a nemzetállam eszméje alapján betetőzni az önrendelkezésüket. Szlovákia függetlenségét kizárólag a szlovák nemzet önrendelkezési jogából származtatják. Ebben a nemzet-hatalmi töltetű helyzetben a kisebbségben élő népcsoportok és nemzetrészek számára nem marad más, csak a küzdelem, és a félelem attól, hogy nem csupán az önrendelkezési jog hatóköréből szorulnak ki, hanem elvesztik meglévő csekély jogaikat is. Nem szándékozunk mindenáron ütköztetni az érdekeket és a nézeteket, noha ez nehezen elkerülhető eleme a politizálásnak. De elfogadhatatlannak tartunk minden olyan államjogi vagy politikai megoldást, amely korlátozza a demokratikus jogokat. Politikai törekvéseinkben a jogállam kibontakoztatását, a civil társadalom kialakítását és a stabilitást tartjuk szem előtt. Ezért nem értünk egyet az önrendelkezési jog kizárólagos érvényesítésével. Az államot, ha nemzetileg, kulturálisan, nyelvileg, civilizációs hagyományaikban és történelmi múltjukban különböző csoportok alkotják, akkor stabilitását csak az ezen csoportok közötti konszenzus teremtheti meg. Az ez egyezség, illetve kiegyezés csupán akkor jöhet létre, ha egyenrangúan és adekvát módon érvényesül a csoportok önrendelkezési joga. Természetesen az önrendelkezés nem jelenti automatikusan a csoportok állami önállósulását vagy elszakadását. Sőt, főleg konszenzus esetében nem jelenti azt. A nemzetek és a kisebbségben élő nemzetrészek, népcsoportok kölcsönösen korlátozott önrendelkezése, illetve autonómiájuk megteremtése a feltétele annak, hogy a jelenleg létező csehszlovák államalakulatnak és a fennálló államjogi formának a megtartásához, mint a nemzetközi politikai stabilitás tényezőjéhez viszonyuljunk. Ugyancsak hasonló követelményt állítunk bármilyen más, új államjogi megoldással és formációval szemben is. Ezért alapkövetelésünk az önrendelkezési jog kiterjesztése a kisebbségben élő népcsoportokra és nemzetrészekre is. Ennek a jognak az érvényesítése csökkentené a politikai feszültséget is. Megnyugvást hozna a többségieknek, mert nem kellene védelmezniük a kisebbek kárára igazságtalanul bitorolt jogaikat. A kisebbségeknek pedig az egyenjogúságukat és egyenrangúságukat megteremtő kulturális és területi önkormányzatot. Nagycétény, 1992. február 1. TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2874. 53. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom koalíciójának választási koalíciós szerződése a Magyar Néppárttal I. rész 1. cikkely Bevezető megállapodás 1) A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Elnöksége, az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága és a Magyar Néppárt Országos Vezetősége megegyeztek abban, hogy az 1992-es parlamenti választásokon közösen lépnek fel és képviselőjelöltjeiket a Szövetségi Gyűlésbe közös választási listán indítják.
