Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
122 Egyéb dokumentumok Fontos kérdés a környezetvédelmi problémákkal küzdő területeken folyó termelés. A lakosság egészségre nem ártalmas élelmiszerrel való ellátása érdekében ezeken a területeken a termelést nem-élelmiszeripari terményekre kell átállítani. A beruházási tevékenység élénkítésének módszerei a mezőgazdaságban- Bekapcsolni az ágazat vállalatait a kormányprogramok teljesítésébe, ami a fejlesztési impulzusok megvalósítását jelentené (a hazai nyersanyagforrásokra épülő ipari termelés, az idegenforgalom fejlesztésének programja, az exporttámogatási program).- Az ágazat informatikai rendszere segítségével ellátni a vállalatokat információkkal a szerkezetváltást, a modernizációt támogatni kívánó külföldi tőkeforrásokról. Ugyanakkor segíteni a vállalatok részvételét a PHARE, az UNIDO stb. programokban.- Szubvenciókkal támogatni az ágazati fejlesztési programokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés struktúraváltását és reallokációját célzó kormánytervezet keretében.- Segíteni a mezőgazdasági vállalatokat információk és ötletek átadásával, kidolgozni olyan tervezeteket, amelyek a feltétlenül szükséges mezőgazdasági termelés szintentartását biztosítanák szubmarginális területeken abból a célból, hogy fenntartható legyen az átlagos foglalkoztatottsági szint, településszerkezet, javuljon a természeti környezet állapota. Az építkezési beruházások esetében ki kell használni a létező épületállományt, modernizációval a mai kívánalmakhoz igazítani. Az új beruházások esetében előnyben részesítendőek a perspektívákkal bíró termelők. Építkezési beruházásokat nem ésszerű támogatni az önellátásra berendezkedő mezőgazdasági termelők esetében. Külkereskedelem A kivitel struktúráját az összeurópai munkamegosztás és a versenyképesség figyelembevételével kell alakítani (márkás termékek, kiváló minőségű tájspecialitások, hazai alapanyagokból készült termékek, a kisebb szállítási távolságból adódó előnyök stb.). Meg kell teremteni a kereskedelem ilyen bővítésének feltételeit a kelet-európai országok viszonylatában is barter- és egyéb szerződések formájában. Fejlesztendőek a nem-hagyományos nemzetközi gazdasági kapcsolatok (közös vállalatok, leasing, know-how, vagyon- és tőkerészvétel, bank-, trading-, biztosítási, marketingvállalatok stb.). Ilyen módon kell megoldani a hazai keresletcsökkenésből adódó problémákat úgy, hogy azok ne vezessenek a termelés nagyfokú korlátozásához. Az állam részvétele az irányításban A közeljövő állami politikája az agrárszférában a következő területekre kell, hogy összpontosuljon:- kellő időben megszabni a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok gazdasági tevékenysége makroökonómiai feltételeit (a piacszabályozás módját, a szubvenciós, adó- és hitelpolitikát, a belső piac védelmét, az EK-ba, illetve más országokba irányuló exportlehetőségeket stb.);- kiépíteni és működtetni az agrárpiac infrastruktúráját, amely feltétele a piac hatékony működésének (terménytőzsdék, piacrend, konjunkturális információs rendszer stb.);- meghatározni az állam, a munkáltatók és munkavállalók háromoldalú megállapodásán belüli együttműködés elveit. Együttműködni a megalakítandó mezőgazdasági és élelmiszeripari kamarával az állam agrárpolitikájának előkészítésében és végrehajtásában. Decentralizálni az állami részvételről történő döntéshozatalt az érintett régiók szintjére;
