Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

100 Egyéb dokumentumok Társadalmunk jelentős részét hívők alkotják, de a nem hívők túlnyomó többsége számára is értéket jelentenek a keresztény Európa kulturális és valláserkölcsi hagyományai. Ezért célszerű­nek tartjuk, hogy az iskolai oktatás minden szintjén helyt kapjon a fakultatív vallástörténeti és val­láserkölcsi nevelés. Abból az alapelvből kiindulva, hogy az ember elidegeníthetetlen joga hitbeli meggyőződésé­nek és felekezeti hovatartozásának szabad megvallása, támogatjuk minden hivő eziránti igényét. Ellene vagyunk azonban minden vallási fanatizmusnak és türelmetlenségnek. Támogatjuk a ke­resztény (és keresztyén) egyházak ökumenikus törekvéseit. Valljuk, hogy a szabad és zavartalan vallásgyakorlást összhangba kell hozni az anyanyelv sza­bad gyakorlásával. Az egyházak törekedjenek arra, hogy a nemzeti kisebbségek hívőiről az ő so­raikból származó lelkipásztorok gondoskodhassanak, s ilyenek elégíthessék ki azok lelki igényeit. A magyar papjelöltek számára pedig meg kell teremteni - ha kezdetben csak részben is - a ma­gyar nyelvű képzést. Amíg ez Csehszlovákiában elérhetővé válik, lehetővé kell tenni, hogy ezt ma­gyarországi intézmények végezhessék. Szorgalmazzuk egyházi iskolák alapítását, illetve a megszüntetettek újraindítását mindenütt, ahol erre igény mutatkozik, s ahol ennek megvannak a feltételei. 2. A nemzeti megbékélés eszméje Nemzetiségi politikánk egyik sarkalatos célja mindenféle nemzeti, etnikai és faji diszkriminá­ció megszüntetése, illetve feléledésének lehetetlenné tétele. Arra törekszünk, hogy minden nép és néptöredék megőrizhesse nemzeti, etnikai és faji önazonosságát az egyesülés felé haladó Európá­ban. Olyan állapotok megteremtését tűzzük ki célul, amelyekben egy bizonyos nemzethez, nem­zeti, etnikai vagy faji kisebbséghez való tartozás puszta ténye önmagában nem minősülhet sem ér­demnek, sem véteknek, mivel az egyszerűen csupán a létezés természetes állapota. A toleráns, egymás értékeire figyelő és azokat kölcsönösen tiszteletben tartó közszellem ki­alakítása közös felelősség, amelyben mindig a többségnek kell vállalnia a nagyobb részt. A Ma­gyar Néppárt a maga nevében kinyilvánítja, hogy megőrzendő értékeknek tartja a nemzeti és etni­kai kultúrákat, s ezért elítéli az asszimiláció minden nyílt vagy burkolt módját, miközben a rendel­kezésére álló törvényes eszközökkel küzd annak valamennyi megnyilvánulási formája ellen. Véleményünk szerint a nemzeti, etnikai és faji kisebbségek jogainak sokoldalú rendezése csakis a létrehozandó új alkotmány részét képező, átfogó nemzetiségi törvény keretében képzelhe­tő el. Ennek a törvénynek azonban nemcsak deklaratív szinten kell kinyilvánítania az állampolgá­rok politikai és jogi egyenlőségét, tekintet nélkül azok nemzetiségi, nyelvi és faji hovatartozására, hanem ki kell mondania azok elidegeníthetetlen jogát az anyanyelv szabad hivatalos használatára az általuk lakott területen, valamint tételesen biztosítania kell a kisebbségek számára mindazon egyéni és kollektív jogokat, amelyek nemzeti, etnikai és faji identitásuk és kultúrájuk megőrzése, sőt fejlesztése szempontjából szükségesek és kívánatosak. Tudatában vagyunk, hogy a nemzeti megbékélés eszméjét célzó nemzetiségpolitikai progra­munk sikere az egész közép-európai térségre pozitív kihatású lehet, ellenben kudarca esetén a tér­ség valamennyi nemzete, nemzeti kisebbsége kárvallottja lesz e sikertelenségnek. [...] 4. A demokrácia A Magyar Néppárt egyik sarkalatos célja, hogy hatékony elősegítője legyen a demokratikus jogállamiság megteremtésének. Bár az alapozás ezen a téren már megtörtént, tennivaló azonban

Next

/
Thumbnails
Contents