Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Szarka László: Kisebbségi többpártrendszer és közösségépítés (A szlovákiai magyar politikai pártok működése 1989 - 1998)
98 Szarka László szerváltás évei. Horváth Gabriella Interjúja Csáky Pállal, illetve Sándor Eleonóra interjúja Janics Kálmánnal. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 1. évf. (1999) 1. sz. és 3. évf. (2002) l. sz. A szlovákiai magyarok helyzetéről átfogó képet ad Csáky Pál: Magyarok Szlovákiában. Pozsony-Bratislava, Magyar Koalíció Információs Központja, 1998. 14. Erre nézve lásd Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei. Horváth Gabriella interjúja Csáky Pállal. I. m.; Orosz Márta: Szlovákia 1989-1989 [Kronológia], In: Bárdi Nándor-Eger György (szerk.): Útkeresés és integráció. I. m. A kronológia elektronikus változatát lásd http://adatbank.transindex.ro/dokumentumok/ utkereses/12_kr_szlovak.rtf. 15. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok helyzetéről és jogairól a Szlovák Köztársaságban. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom javaslata. In: Cséfalvay Eszter (szerk.): Közösségünk szolgálatában. I. m. 70-83. p. 16. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom új programjának kivonata 1994. In: Cséfalvay Eszter (szerk.): Közösségünk szolgálatában. I. m. 85-87. p. 17. A Néppárt programnyilatkozatát lásd Bárdi Nándor-Éger György (szerk.): Útkeresés és integráció. I. m. 220-222. p. A Néppárt rövid jellemzését lásd Gyurcsík Iván: A szlovákiai magyar pártok karaktere és genezise. I. m. 179. p. 18. Pogány Erzsébet (szerk.): Az Együttélés öt éve. I. m. 216. p. 19. A Szlovák Köztársaság alkotmányának magyar szövegét lásd pl. Varga Sándor (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Adatok, dokumentumok, tanulmányok. Bratislava-Pozsony-Pressburg, Nemzetiségi Dokumentációs Centrum, 1993, 51., 59., 66. p. A szlovák alkotmányban igen szűkre méretezett kisebbségi jogok miatt az MKDM és az Együttélés 1992 szeptemberében közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben a kisebbségi autonómiára vonatkozóan a következő állásfoglalás olvasható: „A kulturális önigazgatásra, illetve autonómiára irányuló igényt a Szlovák Nemzeti Tanács agresszíven elutasította. A szlovák politika úgy értelmezi a kisebbségi autonómia minden formáját mint a szlovák államiság elleni támadást. Javaslatunkat, miszerint »a felsőbb területi egységek kialakításánál érvényesüljön a természetes etnikai, regionális és nyelvi területi egységek fennmaradásának elve a lakosság identitásának védelme érdekében«, a Szlovák Nemzeti Tanács azzal az indoklással vetette el, hogy ez az állami integritás megbontására irányuló kísérlet.” A nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének veszélyei a Szlovák Köztársaság Alkotmányában. In: Pogány Erzsébet (szerk.): Az Együttélés öt éve. I. m. 240. p. 20. Vö. Mátrai Julianna: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiai Közép- és Kelet-Európában. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 1. évf. (1999) 2. sz., 2. évf. (2000) 1. sz.; Bárdi Nándor: Törésvonalak keresése a határon túli magyar politikában 1989-1998. In: Bárdi Nándor-Eger György (szerk.): Útkeresés és integráció. I. m. 21-44. p. 21. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozata a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában. In: Szabadság és felelősség. I. m. 118. p. 22. Uo. 76. p. 23. A konszociációs modell kritikája alighanem a kormányból kikerült FMK tapasztalataira épült: „Ámbár felettébb kívánatos, hogy a posztok betöltésekor a kormány tekintettel legyen az érintett területek lakosságának véleményére (a közmegelégedettség a kormánynak is elemi érdeke), kinevezési joga nem kérdőjelezhető meg. A végrehajtó hatalomban való arányos kisebbségi részvétel követelésével éppen ezt tennénk. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy egy, a kisebbségek számára elfogadhatatlan politikát folytató kormányzat hiába alkalmaz saját apparátusában bármennyi kisebbségit, ezek saját népcsoportjuk előtt nem bírnak és nem is bírhatnak másfajta legitimitással, mint bármely más kormánytisztviselő, államhivatalnok.” Uo. 79. 24. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alkotmánytörvénye a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségeinek és etnikai csoportjainak jogi helyzetéről. Javaslat. In: Pogány Erzsébet (szerk.): Az Együttélés öt éve. I. m. 244—247. p.
